Az embernek mindig igénye volt arra, hogy az őt körülvevő világban meglelje a helyét, ahhoz megfelelő módon viszonyuljon, és lehetőség szerint élvezze az életet. Természetesen a különböző korszakokban máson volt a hangsúly, más dolgok töltöttek boldogsággal, de az étkezés adta örömeket minden kor embere lehetőség szerint igyekezett kihasználni. A középkorban – legalábbis az egyház részéről – az aszkézis és a földön túli világ felé fordulás volt a jellemző, míg a reneszánsz időszakában a már a földi élet szépségét és örömét is igyekeztek élvezni a korabeli emberek. Ez nem feltétlenül jelentette az Istentől való elfordulást. A reneszánsz embere felismerte, hogy egyáltalán nem baj, ha gyönyörködünk a teremtett világban, mert azzal is a Teremtőt dicsérjük. Itt megemlíthetjük Assisi Szent Ferencet (?-1226), aki, noha szigorú aszkézisben élt, szerette a teremtményeket is.

A Grassalkovich Antal születésének 330. évfordulója alkalmából szervezett emlékhónap nyitóeseményeként Dr. Varga Kálmán történész előadását kötöttük össze egy tortakóstolással. A Grassalkovich torta a gödöllői Solier Cafe kreációja, amelyet Vajzerné Gyebnár Orsolya készített el számunkra,s a receptet is megosztotta velünk.

A Grassalkovichok a történelmi emlékezetben címmel tartott tegnap előadást Dr. Varga Kálmán történész, a Hatvany Lajos Múzeum emeleti termében.

Grassalkovich Antal születésének 330. évfordulójára ez év márciusában kerül sor. Az ő tiszteletére több hatvani program is történt a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati ​​Múzeum ban és a Hatvany Lajos Múzeum ban is.

Ha a középkori étkezésre gondolunk, általában két szélsőség jut eszünkbe: egyfelől a pazar, dúsgazdag lakomák az uralkodói udvarokban, másfelől az éhezés a köznép részéről. Arra a kérdésre, hogy hogyan étkeztek a középkori emberek, a régészet mellett az irodalmi lenyomatok adnak választ, ugyanakkor segítségünkre van az antropológia és az orvostudomány is.

Minden kedves érdeklődőt várunk szeretettel Dr. Varga Kálmán előadására és az azt követő Grassalkovich-torta kóstolására!

Az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozata minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. Így 2001 óta minden évben megemlékezünk arra a 100 millióra becsült emberre, akik a kommunista diktatúrák áldozataivá váltak. Kelet-Közép Európában kb. 1 millióan vesztették életüket éhínségben, kényszermunka táborokban vagy kegyetlen kivégzések során. Jóval többre tehető azoknak a száma, akiket a diktatúra testileg-lelkileg megnyomorított, akiket börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, üldöztek.

A táplálkozási kultúra egyidős az emberiséggel. A gasztronómiai története rendkívül érdekes és összetett, ezért több tudomány, sőt, a különböző művészeti ágak segítségével deríthető fel igazán. Ennek főleg az az oka, hogy a 20. századig kevés szakácskönyv keletkezett, így, ha szeretnénk rekonstruálni a korabeli étkezési szokásokat, sok esetben az irodalmi művek lehetnek segítségünkre. Ez azért is lehet hasznos, mert a művek nemcsak az étkezési kultúrába engednek betekintést, hanem bemutatják eleink táplálkozáshoz való viszonyát, gondolkodásmódját. Mivel a táplálkozási kultúra kialakulása hosszabb folyamat, így egy sorozatban érdemes áttekinteni a gasztronómia történetének legfontosabb állomásait.