A családi fényképek történetének vizsgálata közben találtam rá a fotók „öltöztetésének” változatos formáira. A legkülönbözőbb foglalkozású emberek (iparosok, ezermesterek, kézművesek) tevékenységének eredményeképpen szép számmal születtek míves darabok, s még a történelem során hadifogságba, munkatáborba került férfiak is készítettek képkereteket – belefoglalva a díszítményekbe az otthon iránt érzett vágyakozásukat és reményeiket. Vigasz, bánat vagy az alkotás öröme kísérte ezeket a munkákat az adott élethelyzettől függően.
