Balassi Bálint, kalandos, fordulatos élete filmvászonra illő történet. Politikai cselszövések, birtokperek, viharos szerelmek és versfaragás fogalmai kötődnek a nevéhez, nem utolsósorban pedig vitézi tettei is fennmaradtak a jövendő generációk számára. Egri katonáskodásának idején főként száguldóival számos sikeres rajtaütésben vett részt, és a párviadalok előtt sem bújt el.

A többnyire agyagból égetett orsókarikákat vagy, ahogy a régészetben többnyire nevezik, az orsógombokat az újkőkor óta használták, gyakori leletei a településobjektumoknak, és egyes népeknél (pl. a szarmatáknál) a temetkezéseknek is. Azonban e használati tárgy funkciója már nem olyan széleskörűen ismert, viszont annál hangsúlyosabb szerepe volt a korabeli életben, a szövés-fonás eszköze volt.

Hatvany Lili: Asszonyok egymás közt
Novellák, párbeszédek, megfigyelések
Rózsavölgyi és Társa Kiadása, Budapest

A tavalyi revízió – a leltárba került anyag ellenőrzése, a hiányok és a szükséges változtatások dokumentálása – a néprajzi gyűjtemény áttekintésére is jó alkalmat adott. Mivel a Nemzeti Kulturális Alap nemrég kiírta restaurálási célokra beadható éves pályázatát, most jött el a rosszabb állapotban lévő tárgyak javíttatásának, kezelésének ideje.

A címet olvasva minden történelmet kedvelő honfitársunknak a Rákóczi-szabadságharc juthat eszébe, mivel akkor a Napkirály szövetségesei voltunk, és a pénzbeli támogatás mellett harcoltak képzett francia tisztek is a kurucok oldalán. Jelen sorokat olvasva kiderül, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, a lengyeleken, olaszokon és a németeken kívül franciák is küzdöttek az ügyért.

206 évvel ezelőtt, 1815. április 12-én született Rómer Flóris, akinek személyében szerzetest, tanítót és polihisztort is tisztelhetünk egyben, de mindenekelőtt a magyar régészet és műemlékvédelem megalapítójaként vonult be a magyar történelembe.

A Hatvan TV Kommentár című műsorában három, kiemelt értékkel bíró Szentírást ismerhetett meg a hatvani televízió húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó adását megtekintő néző.

A közeledő tavasz, a virágba boruló fák és bokrok elődeinket még a 20. század folyamán is gyűjtögetésre sarkallták. Bár a mezei, erdei haszonvételek szabad hozzáférhetőségét számos szabály korlátozta, egy falusi közösség magától éretetődő természetességgel egészítette ki saját gazdaságának repertoárját a vadon nyújtotta lehetőségekkel.