Az egykori hagyományos, főként mezőgazdaságból élő paraszti társadalomban mindenféle tevékenység, illetve munkavégzés a természet rendjéhez volt igazítva. A hónapok és az évszakok váltakozása egy viszonylagos állandóságot, kiszámíthatóságot, biztonságot adott az emberek számára, akiknél a dolgos hétköznapoktól jól elkülönülten volt jelen az ünnep (a szent és a profán egyértelmű, éles elválasztása).
A jelentősebb mezőgazdasági munkák, mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban meghatározott ünnepnapokhoz voltak kapcsolva, attól függően, hogy éppen a határnap előtt, vagy éppen után kellett valamint elvégezni (esetleg éppenséggel pont azon a napon).
Jelen írásban kifejezetten az állattartáshoz, és azon belül is az őszi időszakhoz kapcsolódó ünnepeket követjük végig.
A tavasszal (Szent György napján – 04.24.) kihajtott jószágok behajtása (rekesztése, beszorulása) az ősz beálltával, Szent Mihály arkangyal ünnepével kezdődik (09.29.), azonban az időjárás még ezután is sokszor kedvező a legeltetés elnyújtásához (amely az istállózás és takarmányozás időszakát hivatott rövidíteni). A 20. század elejétől Szent Mihály napjának jelentősége egyre megnőtt, lassan át is kezdte venni helyét a korábbi jelentősebb pásztorünnepeknek, amely időben mind utána következnek. Sok helyütt ilyenor tartották a nagy őszi vásárokat, mint például Hatvanban is.
Szent Mihály arkangyal képe a magyar Szent Koronán
https://dunakeszipost.hu/wp-content/uploads/2015/10/szent-mih%C3%A1ly-a-koron%C3%A1n.jpg
A következő jelentős ünnep és fordulópont a 6-7. század fordulóján élt Szent Vendel napja (10.20.), akinek tiszteletére számos szobrot állítottak (ezeket körmenetben meg is látogatták, hogy védelmezzen a dögvésztől), és a nyájak biztonságáért hozzá imádkoztak. Ünnepén sem igába nem fogták a jószágot, sem pedig vásárra nem hajtották. Legendája elmondja, hogy Vendel mindig a legjobb legelőt kereste a juhoknak, és fáradságot nem kímélve járta nyájával a dombokat, szíve pedig szüntelenül remetecellája után vágyott. Ez a vágya oly kedves volt Isten előtt, hogy angyalok jöttek, és nyájával együtt fölemelték és elvitték a cellájához. Csakhogy a cella közelében nem volt víz a juhoknak. Vendel ekkor felfohászkodott, majd a földbe szúrta pásztorbotját, és mindjárt bő forrás fakadt a földből. Gazdája éppen arra lovagolt és kemény szavakkal kérte számon Vendeltől, miért vitte oly messzire a jószágot. Vendel megígérte, hogy a kellő időben nyájával együtt otthon lesz. Amikor a gazda -- vágtában hajtva lovát -- hazaért, megdöbbenve látta, hogy Vendel már várja, a juhok pedig mind az akolban vannak. E csodák láttára gazdája elbocsátotta: belátta, hogy nem munkakerülő naplopás a remeteélet. Vendel visszatért, de nem sokáig maradt egyedül. A körülötte letelepedett remeték annyira tisztelték, hogy elöljárójukká választották.
Szent Vendel szobra a határban
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-vendel-remete
Az őszi pásztorünnepek sorát az egykor legjelentősebbnek számító határnappal, Szent Demeter/Dömötör katonaszenttel folytatjuk (10.26.). A 4. században élt, vértanúhalált szenvedett harcos szentet a hívek védelmezőjének tekintették, legendája szerint egy gladiátort is megtérített. A tél egyik kezdőnapjaként számon tartott ünnepet egyben juhászújévnek is nevezik, ugyanis ekkor telt le az előző, illetve kezdődött el a következő évi szolgálat, valamint ment végbe az osztozkodás (haszon elosztása). Fontos azonban azt is kiemelnünk, hogy ilyenkor háromnapos mulatozás, iszogatás, ünneplés, vagyis a dömötörözés (juhásztor, juhtor). Nem csak a juhászok, pásztorok, hanem a mezőgazdasági cselédek szegődtetésének napjai is volt. Az időjárásra vonatkozóan úgy tartották, hogy a „Dömötör juhászt táncoltat”, vagyis ilyenkor már nem kedvez az időjárás a kint tartózkodásra. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének is tartották. Szent Demeter képe a magyar Szent Koronán is szerepel – egyrészt az uralkodó és vele együtt az ország védelméért, másrészt pedig, hogy a király „jó pásztora” legyen népének. Érdekesség, hogy a muszlin vallásban ez az egyik nem mozgó ünnep, Kászim napja, amikor a török seregek befejezték a hódításokat, illetve elkezdtek délre húzódni. Többek között ennek is volt köszönhető, hogy a hős Dobó István és vitézei által védett Eger 1552-ben megmenekült a félholdtól.
Demeter katonaszent képe a magyar Szent Koronán
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Demeter#/media/F%C3%A1jl:St_Demeter_on_the_Holy_Crown_of_Hungary.jpg
Az utolsó, egykoron az advent kezdetét jelentő pásztorünnep Szent Márton napja (11.11.), amikor az utolsó kint tartott jószágot is istállóba kellett már hajtani. A negyedik században Pannóniában született, egykori katonából lett püspök – aki Hazánk egyik védőszentje, a középkor talán legnépszerűbb szentjeinek egyike - ünnepén fizették ki több helyen a pásztorok, cselédek, valamint a papok és tanítók járandóságát. Voltak vidékek, ahol Márton napján a kanászok járták a házakat, hogy köszöntőt mondva némi bort, rétest, pénzt kapjanak. Ehhez kapcsolódik a Márton vesszeje is, amelyről úgy tartották, hogy ahány ágú vesszőt vitt magával a kanász, annyit szaporodás lesz a jószágoknál.
Szent Márton megosztja köpenyét egy koldussal
https://www.magyarkurir.hu/hirek/tours-i-szent-marton-puspok-2017
A pásztorok alakja az irodalomba is bevonult, hiszen sokfajta elgondolás, kép élt a közösségek tudatában róluk. A köztudatban a pásztorok irodalmi alakjai leginkább az ókorból ismertek, területenként eltérő megítéléssel. A foglalkozáshoz kapcsolódó gondolatok teljesen másak voltak pl. az antik Görögországban, Rómában, mint a Bibliában. Az irodalmi művekből az derül ki, hogy a görög –latin területen derűt, természetközeliséget, szerelmet kapcsoltak hozzájuk. A Bibliában viszont nem ilyen egyértelműen pozitívan gondolnak rájuk, hiszen az Ószövetség élesen szembeállítja a jó és rossz pásztort. Az Újszövetségben Krisztus a Jó Pásztor, de itt is több szöveghely utal a pásztorokra.
Ha az egész Bibliát áttekintjük, láthatjuk, hogy a pásztor alakja különböző szöveghelyeken és eltérő előjellel végigvonul a szövegen. Ahol megjelenik a kifejezés, ott mindig nagyon erős érzelmi töltete és fontos funkciója van. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül tekintjük át a szöveghelyeket.
Az Ószövetségben Ábel juhok pásztora, akinek a bátyja Káin, földművelő. Ábel áldozata tetszésre nyer az Úr előtt, még Káiné nem, ezért Káin megöli fivérét. Az ószövetségi történet az Újszövetségre is hat, hiszen Ábelre, mint vértanúra és Krisztus előképére tekintenek, Ábel ugyanis ártatlan áldozat, aki hitéért hal meg. (Zsid 11,4,) (Mt 23,35;) (1Lk 11,50,) (Zsid 12,24). Történeti szempontból jelentős pásztor Jákob, akitől Izrael tizenkét törzse származik, az Újszövetségben Ábrahám, Jákob és Iszák neve együtt szerepel. Isten az élők istene, így Jákob, Ábrahám és Izsák is élők.
Dávid király is pásztor volt eredetileg, aki nagy gonddal őrizte a nyájat, és később jó vezetője lett a népnek. Az ő jelentősége üdvtörténeti szempontból kiemelten fontos: a Messiásnak Dávid házából kell megszületnie az írások szerint. Krisztust az irgalmat keresők gyakran Dávid Fiának szólítják, ami lényegében azonos a messiási címmel. Amikor Dávid király eltervezi, hogy templomot épít Istennek, akkor Nátán prófétához szól az Úr, és elhangzik, hogy a bírákat pásztornak állította az Úr. (1. Krónikák, 17. 6.). Ugyanakkor, amikor Dávid elbizakodottságában népszámlálást rendel el, és ezért pestis sújtja a népet, a király felismeri felelősségét: „Én vétkeztem, én a pásztor tettem rosszat. De mit tettek ők, a juhok?” (1. Krónikák21.17.)
Dávid királyhoz köthető a csodálatos szépségű, sokat idézett 23. zsoltár, amelyben az Urat, mint jó pásztort szólítja meg, aki őrködik az egyén felett. aki emiatt biztonságban érezheti magát még nagy veszedelmek idején is. Dávid királyt a későbbi korok pozitív uralkodónak ítélték meg, mint az a 78. (77). zsoltárból is kitűnik. A szöveghely kiemeli, hogy Dávid eredetileg pásztor volt, de uralkodóként is gondot viselt népére:
„70Kiválasztotta szolgáját, Dávidot, a juhok aklától hozta el. 71Az anyajuhoktól szólította el, hogy legeltesse Jákobot, a népét, Izraelt, az ő örökségét. 72Ő szívének egyszerűségében legeltette, s hozzáértő kézzel vezette.”
Az Úr irgalmas voltát sok helyen elénk tárja a Szentírás. Sirák fiának könyvének 17. fejezete rámutat az ember és Isten különbségére, egyben az Urat, mint pásztort mutatja be, aki szánja az embert, és irgalmas hozzá:
"12Előre lát mindent, s tudja, mily sivár a végük,12azért bánik irgalommal velük.13Az ember csak atyjafiához irgalmas, de az Úr irgalma mindenkit átölel.13Rendreutasít, fenyít és oktat, aztán hazavezet, mint pásztor a nyáját.14Megszánja mind, aki meghallja intelmét, s aki törvényeit szorgosan kutatja.”
Az Ószövetség Messiásra vonatkozó jövendöléseire vonatkozó legfontosabb szöveghelyek Izajás próféta könyvében találhatók. A 40. fejezet a megjelenő Urat, mint jó pásztort jeleníti meg:
„11Mint a pásztor, úgy legelteti nyáját. Karjaira veszi bárányait, az ölében hordozza őket, és nagy gonddal vezeti az anyajuhokat.”
Ézsaiás próféta, Michelangelo, Sixtus -kápolna
https://www.meisterdrucke.hu/fineart-nyomatok/Michelangelo-Buonarroti/288316/%C3%89zsai%C3%A1s-pr%C3%B3f%C3%A9ta,-a-Sixtus-k%C3%A1polna-mennyezete.html
Az 56. fejezet a nép vezetőit, mint rossz pásztort írja le, akik nem törődnek a rájuk bízottakkal. Ez a gondolat Jeremiás prófétánál is megtalálható, itt több helyen a feladatukat rosszul ellátó, hűtlen papokról és királyokról beszél az Úr. A hűtlenség és az idegen istenek tiszteletének szomorú következménye a pusztulás. Ugyanakkor Isten ígéretet tesz a helyreállításra, és jó pásztorokat ad a nép fölé a 33. fejezet jövendölése szerint:
„12Ezt mondja a Seregek Ura: Ezen a pusztává lett helyen, ahol nincs sem ember, sem állat, és minden városában újra legelőt találnak a pásztorok, és itt legeltetik nyájaikat. 13A hegyvidék, a síkság és a Negeb minden városában, aztán Benjamin földjén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban ismét átmennek a nyájak annak kezén, aki megolvassa őket. Az Úr mondja ezt.”
A helyreállítás ígérete Ezékiel prófétánál is megtalálható, aki a rossz vezetőket szintén rossz pásztorokként mutatja be. A 34. fejezetben az Úr a próféta által súlyos szemrehányást tesz a vezetőknek, akik miatt szétszéledt, vagyis bűnbe esett a közösség, és megígéri, hogy jó pásztor, Messiás vezetni a nyájat, azaz a népet.
Ezékiel próféta, Michelangelo, Sixtus-kápolna
https://hu.painting-planet.com/ezekiel-profeta-fresko-michelangelo-buonarroti/
„1Az Úr szózatot intézett hozzám: 2Emberfia, jövendölj, Izrael pásztorairól, jövendölj és mondd meg nekik: Ti pásztorok, ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj Izrael pásztorainak, akik magukat legeltették! A pásztoroknak nem a nyájat kell-e legeltetniük? 3A tejet felhasználtátok eledelül, a gyapjút ruházatul, a kövér állatokat levágtátok, de a nyájat nem legeltettétek. 4A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be. Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet. Durván és kegyetlenül hatalmaskodtatok fölöttük. 5Így aztán szétszéledtek juhaim, mert nem volt pásztoruk, és a mezei vadak zsákmányává lettek és szétszéledtek. […]. 14Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük. Jó legelőn pihennek majd, kövér legelőn, Izrael hegyein. 15Magam terelgetem majd juhaimat és magam telepítem le őket – mondja az Úr, az Isten. 16Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket.”
Jeremiás próféta, Julius Schnorr von Carolsfeld fametszete (1860)
A jövendölések előrevetítik az Újszövetséget. Ha sorrendben haladunk, Máté evangéliumában mutatkozik meg először Krisztus irgalmas szeretete, amikor látja a reményvesztett, elcsigázott embereket. (Máté 9.36.) Márk evangéliumában a 6. 34. részben ugyanez ismétlődik meg.
Lukács evangéliumából tudjuk, hogy először a pásztoroknak adat tudtára az Úr az angyal által, hogy megszületett a Megváltó. A pásztorok abban az időben kitaszítottak voltak, a periférián éltek, és nem néztek rájuk jó szemmel, mert bűnözésre is vetemedtek. A Megváltó születésének hírét mégis ők kapják meg először. Ők azok, a farizeusokkal és Jeruzsálem előkelőivel szemben, akik képesek befogadni szívükbe Krisztust, a szállást nem adókkal ellentétben, akik a bevételüket féltették egy várandós kismama miatt, mert attól tartottak, hogy Mária a szüléssel tisztátalanná teszi a helyet A pásztorok viszont nem féltek ettől. Bizonyára szépen beszéltek a Szent Családhoz, mert Mária gyakran gondolt arra, amiket mondtak. (Lukács 2.1-20.)
Az Ószövetségben több helyen megjövendölt Jó Pásztor egyértelműen Krisztus, aki János evangéliumában a 10. fejezetben ezt kinyilatkozatja. A szöveghely több részre tagolódik. Krisztus ismeri a kiválasztottakat (a juhok, akik követik a Pásztort). Ő a kapu, akin keresztül a juhok bemennek az Isten országába. Ő az az Ószövetség által megjövendölt Messiás, jó pásztor, aki életét adja a juhokért, azaz az övéiért. A beszéd egyik jelentősége, hogy a Messiás azt is megjövendöli, hogy más nemzetekből is hallgatni fognak szavára:
„✴7Jézus folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok a juhok számára a kapu. 8Azok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. 9Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár, és legelőt talál. 10A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.✴11Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. 12A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. 13A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. 14Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, 15mint ahogy az Atya ismer engem, és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. 16De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, s egy nyáj lesz és egy pásztor. 17Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. 18Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyától.”
A Jó Pásztor Galla Placidia mauzóleuma
https://worldcitytrail.com/2025/04/14/mausoleo-di-galla-placidia-ravenna/
Láthatjuk tehát, hogy a Bibliában a pásztorok kifejezés több dologra vonatkozik: maga az Úr, Krisztus, mint jó pásztor, a vezetők (bírák és királyok), valamint a próféták. A pásztorság megítélése nem mindig egyértelmű, és az Úr nevében fellépő próféták sorsa sem mindig alakul pozitívan, gondoljunk csak Jeremiás történetére. Az igaz pásztorok, bármilyen pozíciót töltöttek be, mindig védték, figyelmeztették a rájuk sokszor nem hallgató, meg nem térő, elbizakodott népet. Az Úr ennek ellenére irgalmas, nem csak igazságos, épp ezért küldi el a Messiást, a Jó Pásztort, aki életét adja a juhokért. A katolicizmusban a pásztorok alakja a liturgiába is bevonult: december 25-én az első szentmise a pásztorok miséje.
A pásztorkodás, mint tevékenység, mára már sajnos kihalófélben van, de a jeles napok között a mai napig számon tartjuk a különböző pásztorünnepeket, amelyek egyben vallási ünnepek is. Pl. Vendel esetében látható, hogy a pásztorság és a vallási szál hogyan fonódik egybe. A pásztorünnepek annak is tanúbizonyságai, hogy a régi emberek mennyire együttéltek a természettel, és figyelték jószágaik igényét. A természettel és a szakralitással való harmónia tükröződik abban is, hogy a különböző ünnepeket a szentek napjaira helyezték.
A vallási ünnepek és a természet körforgása napjainkra feledésbe merül, de ha figyelünk a régiek bölcsességére, mi magunk is teljesebb életet élhetünk. A szentírási szövegek ismerete még inkább elősegíti ezt, hiszen a szakralitás és a természet ismerete elősegíti lelki fejlődésünket, ami békésebb, nyugodtabb életet eredményezhet.
Benei Fédra és Simon Tamás
Felhasznált irodalom:
Biblia https://szentiras.hu/biblia/szit
Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története I-III. Ford: Saly Noémi Osiris Kiadó, Bp. 1996.
Keresztyén bibliai lexikon https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-keresztyen-bibliai-lexikon-C97B2/p-CA415/pasztor-CA451/
Kónya Franciska: A pásztor –nyáj képe az ószövetségi ítéltetés üdvösségpróféciák meghirdetésében https://epa.oszk.hu/00900/00939/00103/2009_03_09_00103.htm
Magyar katolikus lexikon https://lexikon.katolikus.hu/P/P%C3%A1sztor.html
Pál József- Újvári Edit: Szimbólumtár chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://magyarhalasz.wordpress.com/wp-content/uploads/2015/11/szimbc3b3lumtc3a1r.pdf
Szent Vendel: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/sz-73AFD/szent-vendel-napja-73C62/
Szent Demeter: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/d-723CA/domotor-demeter-napja-7246A/
https://hatvanymuzeum.net/index.php/hirek-rendezvenyek/796-szent-demeter-napja-pasztoruennep
Szent Márton napja: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/m-732AC/marton-napja-nov-11-7334E/