„Egy angyal, egy angyal újságot hirdetett:
Betlehem várában kis Jézus született.”
Ha a Betlehem–állításra gondolunk, első pillanatban azt hihetjük, hogy ez egy ősi, magyar, a kereszténység felvételével egyidős szokás, amit esetleg más népektől vehettünk át. Valóban régi, keresztény hagyományból ered, de nem egyidős a kereszténységgel.
Az első Betlehemet ugyanis a sokak által kedvelt Assisi Szent Ferenc állította 1223-ban Greccioban, halála előtt három évvel. Szent Ferenc ekkor egy érzelmileg ellentétes időszakot élt át: elfogadták a Regulát, szépen gyarapodott az általa alapított rend, ugyanakkor voltak, akik kezdtek eltérni az eredeti elgondolástól, és sajnálatos módon testvérháborúk dúltak. De mi volt a szent célja a Betlehemben történtek megjelenítésével? Celanoi Tamás a következőket írja:
"Boldogságos Ferenc, mint már azelőtt is többször megtette, Karácsony előtt vagy tizenöt nappal magához hívatta János urat, és így szólt hozzá: „Ha azt akarod, hogy az Úr közelgő ünnepét Greccióban üljük meg, úgy siess, és szorgalmasan tégy meg mindent, amit mondok neked! Meg akarom ugyanis eleveníteni a betlehemi kisded emlékezetét, és tulajdon testi szemeimmel akarom szemlélni gyermeki korlátoltságának kényelmetlenségeit, látni akarom, hogyan helyeztetett a jászolba és hogyan feküdt az ökör és a szamár előtt a szénán”.

Forrás: https://lampagyujtogato.hu/2023/12/az-elso-betlehem-greccio-1223/
Szent Ferenc ugyanakkor nem akarta önző módon csak maga szemlélni a láthatóvá tett evangéliumi eseményeket. Szenteste az egész környék eljött, és együtt örvendeztek:
„Eközben elérkezett az öröm napja, megjött az örvendezés ideje. Megérkeztek a különböző helyekről odahívott testvérek, úgyszintén a környék lakói, férfiak és nők; tehetségéhez képest mindenki gyertyát vagy fáklyát tartott a kezében, hogy örvendező lélekkel bevilágítsa az éjszakát, mely ragyogó csillagaival fényt hintett a napok és esztendők végeláthatatlan sorára. Megjött Isten szentje is, és mivel mindent készen talált, látta és örvendezett. Készen állott a jászol, ott volt a széna, odavezették az ökröt és a szamarat. Ünnepelt itt az egyszerűség, vigadozott a szegénység, felmagasztaltatott az alázatosság, és Greccio mintegy új Betlehemmé alakult át. Az éjszaka fénylik, mint a nappal, és gyönyörűségére szolgált az embereknek és állatoknak egyaránt. Az odaérkező emberek újult örömmel örültek a titok megismétlődésének. Az erdő kiáltásoktól visszhangzott, s a sziklák szent énekek hangját verték vissza. A testvérek az Úr szokásos dicséretét zengték, és az egész éjszaka örömujjongással telt el.”

Greccio Forrás: https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2022-12/greccio-betlehem-szent-ferenc-jaszol-orom-enzo-fortunato.html
A betlehemi események megjelenítése szimbólumokat hordozott magában. A hagyomány szerint a jászol mellett lévő ökör és szamár pejoratív értelem nélkül a zsidó népet, illetve a moszlimokat szimbolizálta, rámutatva arra, hogy a megváltás egyetemes, Krisztus Urunk mindenkiért, így a két vallás képviselőiért is eljött. A Kisdeded nem élő csecsemő volt, mégis, volt, aki számára, ha rátekintet a kis Jézust formázó alakra, mintegy megéledt a szeme előtt. A greccioi Betlehemnél több csodás gyógyulás történt, a későbbiekben templomot építettek a helyén. A korabeli leírásokból tudjuk, hogy a lakosság a szalmából, mint szentelményből vitt haza, és ezt az istállóban helyezték el, hogy védjék az állatokat. Az eredeti Szent Jászlat, amibe Betlehemben helyezték a kis Jézust) ma a Santa Maria Maggiore–bazilika őrzi.
Az események megjelenítése napjainkig élő hagyomány lett az egész keresztény világban, amivel Szent Ferenc maradéktalanul elérte a célját: a Kisded alakja nem megy feledésbe.
Benei Fédra
Források:
Celanoi Tamás életrajzai Szent Ferencről
chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/http://www.ppek.hu/konyvek/Celanoi_Tamas_eletrajzai_Szent_Ferencrol_1.pdf
P. Vértesaljai László: A betlehemi jászol egy „soha meg nem élt öröm” mely Szent Ferenc szívében született
https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2022-12/greccio-betlehem-szent-ferenc-jaszol-orom-enzo-fortunato.html