„Ne felejtkezzél el, áldott magyarokról.”

„Vigyázz reánk, Édesanyánk.
Angyaloknak királynéasszonya.”

Kisasszony hava (augusztus) 15-én, Nagyboldogasszony napján fontos és időszerű, hogy egy rövid történeti – néprajzi áttekintést tegyünk a legjelentősebb Mária-ünnepekről az énekes hagyomány tükrében.

A Szűzanya tisztelete egyidős a kereszténységgel. Az évszázadok során több ünnepe is kialakult, amelyek Szűz Mária életének egyes eseményeihez kötődnek. Ezek alapvetően a katolikus közösségekben jelentősek, a protestáns egyházaknál nincs ilyen jellegű kultusz.
Az ünnepekhez különböző hittételek (dogmák) is kapcsolódnak, amelyek segítenek megérteni Krisztus Urunk édesanyjának életét. Az ünnepek elgondolkodtatnak, hogy hogy is élhette meg Szűz Mária az eseményeket. Természetesen sok a nyitott kérdés, amelyekre teológusok, kutatók próbálnak válaszolni a Biblia, illetve apokrif iratok segítségével. Nemcsak a tudósok és az írók, költők, hanem a hétköznapi emberek képzeletét is megmozgatta a Szűzanya alakja. Ebből fakadóan az idők során rengeteg népének keletkezett, búcsújáró helyek alakultak ki, és általánossá vált Szűz Mária tisztelete. Hazánkban különösen jelentős, hiszen Szent István király 1038-as Országfelajánlása óta Mária országa (Regnum Marianum) vagyunk. Több, világszerte ismert kegyhelyünk is van, pl.: Mátraverebély- Szentkút, Szeged: Havasboldogasszony templom, ahol két, hatalmas erejű kegykép is található - Csodatévő Szűz Mária, illetve egy Fekete Madonna. Továbbá Máriapócs és Máriabesnyő is ismert kegyhelyek. Ez utóbbi Hatvan szempontjából azért is jelentős, mert I. Grassalkovich Antal építtette a kegyhelyet, és ő maga is itt nyugszik.

A kegyhelyekhez mindig fűződnek csodák, már a kialakulásukhoz is, és feljegyzések vannak arról, hogy történtek pl. az orvostudomány által megmagyarázhatatlan gyógyulások. Mint a kegyhelyeknek általában, az adott ünnepeknek is megvannak a jellemző énekeik, amelyek lehetnek szépirodalmi alapúak, illetve népénekek. A szövegeikben visszatükröződnek a dogmák, adott esetben jóval a kihirdetésük előttről. A négy dogma a következő:

Mária az istenszülő - Mária istenanyaságának dogmája. A latin kifejezés: Mater Dei magyar fordítása Isten Anyja. A hittételt az efezusi zsinaton (431) fogalmazták meg.

A második Mária szüzességének dogmája - szülés előtt és után is szűz maradt.

A harmadik hittétel: Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz mentes maradt az áteredő/eredendő bűntől. Ezt a dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa.

A negyedik, az előttünk álló főünnep (Nagyboldogasszony, Mária mennybevétele) dogmáját már régebb óta megelőzte a közgondolkodás. A dogma kihirdetése nem túl régen, 1950-ben történt XII. Pius pápa által. A hittétel tartalma arra vonatkozik, hogy Mária lelkével és testével anélkül, hogy utóbbi fizikálisan romlást látott volna, felvétetett a Mennybe.

Ha az egyházi év ünnepeit nézzük, láthatjuk, hogy minden időszakra esik legalább egy jelentős Mária–ünnep (a katolikus néphagyomány pedig közel harminc Boldogasszony ünnepet számlál). Érdemes ezeket a hozzájuk tartozó énekek tartalmával együtt áttekinteni. Az alábbiakban bemutatjuk a Szűzanyához fűződő legfontosabb 7 (illetve 8) főünnepet, valamint a teljesség igénye nélkül utalunk az énekekre.

Az adventi roráték nemcsak Krisztus Urunk várásáról szólnak, hiszen a szentmisék végén gyakran felhangoznak Urunk Édesanyjához szóló énekek is. Az adventi időszak legjelentősebb Mária – ünnepe (Karácsony hava - december 8.), Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepe, amelyet a néphagyományban Földtiltó / Eketiltó Boldogasszonynak neveznek. Ez az ünnep nem keverendő össze Gyümölcsoltó Boldogasszony napjával, amiről a későbbiekben lesz szó. A Karácsony havába eső ünnep arról szól, hogy Mária szeplőtelenül, azaz az áteredő bűn nélkül fogant édesanyja, Szent Anna méhében. Az áteredő bűn az Isten elleni lázadás, amit az ősszülők a Paradicsomban követtek el, és ennek következménye minden, azóta élő emberre kihat, kivéve a Szűzanyát. Főleg apokrif iratokból tudunk Mária fogantatásáról és gyermekkoráról, de a hivatalos teológia azt tartja, hogy Mária azért fogant szeplőtelenül, hogy a legtisztább földi lény hordozhassa a Megváltót.

Évszázadok óta ismert az ún. Hajnal – ének, amely az adventi hajnali szentmisék záróéneke. A hajnal metafora a Szűzanyára vonatkozik, az Ő fénye előzi meg a Legyőzhetetlen Nap, azaz Krisztus fényét.

„Ó, fényességes, szép Hajnal,
kit így köszöntött az angyal:
„Üdvözlégy, teljes malaszttal!”

Dicsőséges Szűz Mária,
Atyaistennek szép lánya,
Szentlélek áldott mátkája!

Fiat fogansz majd méhedben,
ki Isten s ember lesz egyben,
megmaradsz szüzességedben.”

Ó, boldogságos Szűzanya,
kérünk nagy méltóságodra,
Végy minket pártfogásodba!”

A karácsonyi ünnepkörhöz köthető jelentős ünnepek egyike január elseje. Többszörös ünnep: Mária Istenanyaságát, Máriát, mint a Béke Királynőjét, Krisztus Urunk névadását és a polgári újév kezdetét ünnepeljük. A szentmise elején vagy felajánláskor énekeljük a Szűz Mária e világra kezdetű éneket, amely szól az Istent Szülő Szűz Máriához, és fohászkodik Hozzá:

[…]
„Ó, te kegyes asszonyunk, Mária! Istennek anyja,
Szentháromság eleven temploma, kedves leánya,
ne feledkezzél rólunk, ó, édes gyámolunk!
Te légy oltalmunk, erős pajzsunk!”

Istenszülő Szűzanya
forrás: https://szentkelemenbuk.hu/evangelium/2021-januar-1-szuz-maria-isten-anyja-ujev/

A következő jelentős Mária-ünnep Gyertyaszentelő Boldogasszony napja (Böjtelő hava - február 2.), jelesül Krisztus Urunk bemutatása a Templomban és Mária tisztulása, áldozatbemutatása. Ekkor egyben azt is ünnepeljük, hogy a kisded Jézus találkozik Simeonnal és Annával, akik régóta várták Őt. A velük való találkozás az Újszövetség egyik legszebb jelenete: az idős Simeon karjára veszi a csecsemő Jézust, jövendöl, és hálát ad Istennek. Simeon és Anna a Megváltóra várakozókat jelképezik. Szűz Máriának Simeon megjövendöli, hogy az Ő lelkét is tőr fogja átjárni.

A Gyertyaszentelőkor megszentelt gyertya Krisztus Világosságát jelképezi. Az alábbiakban közölt délvidéki ének szövege összekapcsolja a Szűzanyát, az idős Simeont, és mindazokat, akik békésen szeretnének elmenni ezen világból, azaz mindannyiunkat:

„Az Isten házába siet az áldott Szűz Mária,
karjain a kisded Jézus, az Istennek szent Fia.
Hogy a törvényt ő megtartsa, magát beavattassa,
áll a templom ajtajában több asszonyoknak sorában.

Ő, kit Isten felmagasztal minden asszonyok felett,
szüzességben szülte Jézust, a törvénynek engedett.
És fiát is bemutatta, s magát beavattatta,
hogy mások is ezt követnék, és a törvényt meg nem vetnék.
Midőn az öreg Simeon Jézust kezébe vette,
lelkében az angyaloknak nagy örömét érezte.
Üdvözítőjét ő áldja, és Istenét imádja,
teljes lévén Szentlélekkel felsóhajt, és így énekel:

Most bocsájtod el szolgádat békességben, Istenem,
mert az ígért Üdvözítő eljött, látta őt szemem.
Kit te adtál a népednek, fényére Izraelnek,
világ világosságára, minden ember váltságára.

Ó, légy velünk, kegyes Jézus, igaz világosságunk,
ó, légy velünk, Szűz Mária, mint erős pártfogásunk.
Hogy az ősz Simeon után mondhassuk a végórán:
most bocsátod el, ó, Isten, te szolgádat békességben.”

Sandro Botticelli: Angyali üdvözlet
Forrás: https://www.meisterdrucke.hu/fineart-nyomatok/Sandro-Botticelli/681188/Angyali-%C3%BCdv%C3%B6zlet-M%C3%A1ri%C3%A1nak.html

A nagyböjti időszakra esik Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe (Böjtmás hava - március 25.). Ekkor fogant meg Mária Gábriel arkangyal híradása szerint a Szentlélektől (a köztudat ezt érti Szeplőtelen Fogantatás alatt). A Mennyből ma küldetett kezdetű kárpátaljai népének nemcsak a konkrét eseményt idézi meg, hanem egyfelől hálát ad a Szűzanyának a nekünk juttatott lelki javakért, másfelől pártfogását kéri:

„Mennyből követ ma küldetett Máriának köszönni,
világ ura, s megváltója anyjává kijelölni.
Ő oly törzsök, kit az örök végzés maga kiválasztott,
tiszta méhe rejtekébe isteni sarjat oltott.

Ez isteni sarj megtermi életünknek gyümölcsét,
biztosítja és megadja lelkünk örök életét.
Leborulva, porba hullva üdvözöllek, ó, Szűzanyám!
Hő szívemből, hő lelkemből fogadd forró nagy hálám!

Mert szívembe te oltál be minden nemes érzeményt,
te ébresztél és élesztél bennem hitet és reményt.
A szeretet tőled ered, mi bensőmet lelkesíti,
minden erény olyan szent fény, mely tetőled árad ki.

Ezért, Anyám, forró imám hozzád küldöm és kérlek:
légy gyámolóm és pártfogóm, amíg véget nem érek!
Akkor engem, ha megtettem vándorútját életemnek,
végy magadhoz fel az égbe s add jutalmát lelkemnek!”

Leonardo da Vinci: Angyali üdvözlet
Forrás: https://romkat.ro/2022/12/24/leonardo-da-vinci-angyali-udvozlet/

A nyári időszak kiemelt ünnepe Sarlós Boldogasszony napja (Szent Jakab hava - július 2.), amely a Kárpát-medencében az aratás kezdetét jelentette, utalva egyben arra, hogy egykoron a nők arattak sarlóval és a férfiak szedték a markot és kötötték a kévét. Ekkor az Egyház egy csodálatosan szép találkozást ünnepel: Mária, aki méhében hordozta a Megváltót, találkozik idős rokonával, Szent Erzsébettel, aki szintén gyermeket vár, mégpedig Keresztelő Szent Jánost. Amikor Mária köszönti Erzsébetet, annak méhében felujjong, megmozdul a magzat, Mária pedig elénekli a Magnificatot, amelyben jövendöl a saját, üdvtörténetben betöltött szerepéről, Izraelről és az egész emberiségről:

„Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát:
Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.

Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjel szórta, hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.

Gondjába vette gyermekét, Izraelt:
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért,
Ábrahámnak és utódainak mindörökké.”
/Lukács 1,47-55/

M. S. mester: Mária és Erzsébet találkozása
Forrás: https://romkat.ro/2022/07/06/m-s-mester-maria-latogatasa-erzsebetnel/

A legjelentősebb Mária–ünnep a nyár derekán Nagyboldogasszony napja, (Kisasszony hava - augusztus 15-e). Egyes európai államokban nemcsak egyházilag parancsolt, piros betűs ünnep, hanem munkaszüneti nap is egyben (mint pl. Ausztria, Németország, Románia).

Szűz Mária mennybevételét (és a néphagyomány szerinti megkoronázását) ünnepeljük ezen a napon. Dogma, hogy a Szűzanya testével és lelkével együtt felvétetett a Mennybe. Arról viták vannak, hogy előtte fizikálisan elhunyt–e, vagy elszenderedett-e, arra viszont tudunk következtetni, hogy teste nem látott romlást, hiszen méltatlan lett volna Ahhoz, Aki a Legszentebbet hordozta és táplálta, illetve Aki maga is szeplőtelenül fogant, hogy enyészeté legyen a teste. Mária időskorát is sokan próbálták már elképzelni, részben a bibliai szövegek alapján, részint emberi gondolkodás szerint. A képzőművészet ritkán ábrázolja idős asszonyként, ennek az az oka, hogyha bűn nélkül való, akkor az idő rombolása nem látszik rajta. A Szűzanya mindannyiunk és az Egyház Édesanyja, hazánk Patrónája (Patrona Hungariae). Erről emlékezik meg a közismert Boldogasszony Anyánk kezdetű himnusz, amely sokáig „nemzeti” himnuszunk is volt. Közismertsége miatt csak egy részlet álljon itt az alábbiakban:

„Mint Istennek Anyját, régen tiszteltenek,
úgy minden magyarok most is dicsérjenek!
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el (áldott) szegény magyarokról!

Amiként Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el (áldott) szegény magyarokról!”

A Szegedi Dóm oltárképe: (Napba öltözött asszony)
(saját felvétel)

Mária megkoronázása nem feltétlenül vezethető le a bibliai szövegekből, viszont, mivel sokszor az angyalok királynéasszonyaként, illetve az Ég Királynőjeként, valamint a Világ Győzedelmes Királynőjeként is emlegetjük, ezért gondolunk arra, hogy koronája van. Viszont a Jelenések könyvében Mária, mint Napba öltözött asszony jelenik meg, akinek tizenkét csillagból álló koronája van. A csillagok egyfelől Izrael törzseit, másfelől az apostolokat jelképezik, kezében a gyermek pedig Jézust, illetve az Egyházat. Mária a kereszt alatt az Egyház édesanyja, amikor Jézus rábízta Őt János apostolra. Hazánkban a később ismertetett Magyarok Nagyasszonya ünnep okán engedélyezett a magyar Szent Koronával a fején is ábrázolni a Szűzanyát.

Mária megkoronázása, olajnyomat, Hatvany Lajos Múzeum (saját felvétel)

Folytatva a sort, az egyik legkedvesebb Mária–ünnep Kisboldogasszony, azaz Szűz Mária születésének napja (Szent Mihály hava – szeptember 8.). Apokrif iratok alapján tudjuk, hogy Mária szülei, Joachim és Anna, sokáig gyermektelenek voltak, amiért sajnos súlyosan meg is alázták őket. Azonban isteni ígéret szerint mégiscsak megkapták a hőn áhított gyermeket, mégpedig Szűz Máriát. Azt már viszont a Bibliából tudjuk, hogy Szűz Mária Dávid házából származott, ezért is lehetett a jövendölések szerint a Megváltó édesanyja. A Felvirradt az új örömnap fénye örvendezés Mária születése fölött, a szövegből látható, hogy az ég és a föld is örvend Szűz Mária születésének. A dalszöveg tartalmazza azt a teológiai megállapítást, hogy Mária „igenje” által jött az üdvösség a világba, szemben Éva lázadásával, aki tiltás ellenére evett a Tudás fájának gyümölcséből.

„Teljes az ég új dicséretekkel,
hangos a föld vidám énekekkel,
szent angyalok fényes seregekkel
hirdetnek már békességet szép ígéretekkel.

Évának rút engedetlensége
lőn az ember életének vége,
Mária szép engedelmessége
lőn életre támadásunk első reménysége.”

Domenico Ghirlandaio: Szűz Mária születése
Forrás: https://romkat.ro/2023/09/08/domenico-ghirlandaio-szuz-maria-szuletese/

Utolsóként említhetjük a hét fő Mária-ünnep közül a Rózsafűzér Királynője, vagy Olvasós Boldogasszony napját (Mindszent hava – október 7.). Ennek kialakulásában történelmi előzményeket kell keresnünk, amelyek szerint az Oszmán Birodalommal vívott évszázados küzdelem és harc során több jelentős keresztény győzelem született, amelyeket mind a Szűzanya közbenjárásának tulajdonítottak. Ilyen volt elsőként az 1571-es lepantói csata, amely ütközet a Rózsafűzér Királynője ünnep alapját képezi. Ezt erősítette tovább Buda 1686-os felszabadulása, majd az 1716-os péterváradi győzelem, amely következtében rövid időn belül az egész Magyar Királyság felszabadult az oszmán megszállás alól.

A fent bemutatott hét Boldogasszony ünnep után meg kell emlékeznünk egy nyolcadikról is, amely csak nekünk, magyaroknak kiváltságként adatott meg. Ez pedig a fent már említett Magyarok Nagyasszonya ünnep (Mindszent hava – október 8.), amelyet a Millennium évében, 1896-ban engedélyezett XIII. Leó pápa Vaszary Kolos esztergomi érsek – hercegprímás kérésére. Ezt megerősítendő, 1980-ban Magyarok Nagyasszonya ünnepén II. János Pál pápa szentelt kápolnát a vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomában.

Nagyboldogasszony ünnepén túl számunkra történeti-közjogi vonatkozásban is kiemelt fontosságú Kisasszony (augusztus) 15-e.
Az évszázadok során több alkalommal megtörtént Magyarország felajánlása a Szűzanyának, valamint számos Neki tulajdonított védelmező közbenjárást is őriz a hagyomány, amelyek történeti alapot adtak ehhez a különleges ünnephez.

Elsőként említendő Szent István király már fent is leírt 1038-as Országfelajánlása, amely Nagyboldogasszony napján történt a székesfehérvári bazilikában. Ez az egyben szakrális, egyben pedig közjogi-államjogi aktus azért is jelentős és kiemelkedő, mert István nem csupán védelmet kért Boldogasszonytól (Patrona Hungariae), hanem mintegy Égi uralkodónak, földi királyságként is odaadományozta koronáját, vele pedig az egész királyságot és minden alattvalóját a Szűzanyának (Regnum Marianum – Mária Országa).

A Hartvik püspök által jegyzett Szent István király Nagy legendájában olvasható történetet („Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom.”)
A fenti történetet némiképp tovább gondolva, Szent László király udvarában, a 11. század végén így vélekedtek erről:

„… fogadalom s felajánlás útján szüntelen imáiban magát és királyságát az örökszűz istenanya, Mária gyámsága alá helyezte, kinek tisztelete s dicsősége a magyarok közt oly nevezetes, hogy nyelvükön még e szűz mennybevitelének ünnepét is, tulajdonnevének hozzátétele nélkül, csak Királyné napjának emlegetik."

Szent Istvánt követően Buda 1686-os visszafoglalása után, az 1687-es pozsonyi országgyűlés idején I. Lipót megismételte az aktust. Az uralkodói felajánlásokat a már fent említett Vaszary Kolos hercegprímás 1896-ban, illetve Paskai László esztergomi érsek, bíboros 1988-ban Budapesten, illetve 2001-ben Esztergomban megerősítette.

Magyarok Nagyasszonya ünnepén énekeljük az Édesanyja Nagyasszonya igaz magyar fiaknak kezdetű éneket, amelynek második versszaka a következő:

„Békességben, csendességben tartsd meg hű szolgáidat,
becsületben és bőségben örökös országodat!
Szánd meg, ó jó anya, magyarok Asszonya
hű magyar fiaidat!”

Ha áttekintjük az egyházi év Mária–ünnepeit, azt láthatjuk, hogy a Szűzanya tisztelete egész évben jelen van. A Hozzá kapcsolódó ünnepek hittudósok által átgondolt, megalapozott ünnepek, amelyekhez kapcsolódnak a népi elgondolások. Utóbbiaknál azt vehetjük észre, hogy a hétköznapi emberek mindig gyengéd szeretettel gondoltak Krisztus Urunk Édesanyjára, és kérték pártfogását nem csak nagy horderejű dolgokban, hanem a mindennapokban is. Szentmiséken gyakran elhangzik, hogy kérjük bátran Szűz Mária segítségét, és tanuljunk Tőle. Nemcsak az Isten és Fia iránti feltétlen szeretetet tanulhatjuk meg Tőle, hanem azt is, hogy mindenkor Rájuk hagyatkozott. Azért is fordulhatunk örömeinkkel, nehézségeinkkel a Szűzanyához, mert Ő figyel a mi lelki és fizikális szükségleteinkre. Egyfelől Ő gondoskodott a Szent Családról, másfelől a kánai menyegzőn is észrevette, hogy baj van, fogytán a bor, és kérte Szent Fia segítségét (első csodatétel) - ezzel nem hagyta, hogy bármi szégyen is essen a családon az ünnepségen.

Ahogy a bölcsesség tartja: Szűzanya alig várja, hogy segíthessen. Ezért is van jelen egész évben, nem csak az ünnepein, hanem a hétköznapokban is. Minekünk, magyaroknak magától értetődő, hogy tiszteljük Őt, hiszen a Neki többször felajánlott országa és nemzete vagyunk, azonban természetesen nem csak nálunk szeretik és tisztelik, hanem az egész világon. Bizonyítják ezt a világhírű kegyhelyek, amelyek évszázadok óta, vagy éppen a huszadik század óta vonzzák magukhoz a mindenkori tisztelőit, a gyógyulni vágyókat, a segítségre szoruló, megtört lelkű embereket, akiknek a helyzete az Ő közbenjárása folytán válhat könnyebbé. Híres kegyhelyek a világban pl.: Mariazell (Ausztria), Fatime (Portugália), Lourdes (Franciaország), Medjugorje (Bosznia-Hercegovina) Európában, valamint Guadalupe (Mexikó) pedig Dél- Amerikában.

A máriás lelkületben és a Rózsafüzér tiszteletében élen jártak a mindenkori ferences szerzetesek. Köztudott, hogy Hatvanban is működtek ferences barátok, egészen az 1950-es erőszakos kitelepítésükig. A Mátravidéken több jelentős kegyhely is kapcsolódik hozzájuk, így Mátraverebély–Szentkút, illetve Gyöngyös, Mátraháza. A ferencesek több évszázada imádkozzák az ún. Szeráfi Rózsafüzért, amely Mária hét öröméről szól, és akárcsak a Dicsőséges Rózsafüzérben, itt is megemlítik Mária megkoronázását. A különböző Rózsafüzérek Szűz Mária életének egyes eseményeit jelenítik meg, a titkokban Jézus életének megfelelő pontjára koncentrálva, így még jobban átélhető és értelmezhető Anya és Fiú szeretetteljes kapcsolata.

Zárásképpen álljon itt a legismertebb fohász, amivel kérhetjük az Ő segítségét és közbenjárását:

„Most segíts meg, Mária,
ó irgalmas Szűzanya.
Keservét a búnak-bajnak
eloszlatni van hatalmad.
Hol ember már nem segíthet,
a Te erőd nem törik meg.
Hő imáit gyermekidnek,
nem, Te soha nem veted meg.
Hol a szükség kínja nagy,
mutasd meg, hogy anya vagy.
Most segíts meg, Mária,
ó irgalmas Szűzanya.”

Benei Fédra
Simon Tamás, néprajzkutató

Források:
Szent István Társulati Biblia
https://szentiras.hu/biblia/szit

Éneklő Egyház, Szent István Társulat, Budapest, 2021.

Kárpát-medencei népénekgyűjtemény:
https://nepenekgyujtemeny.keesz.hu/maria-enekek
Liturgikus népénektár:
https://nepenektar.hu/
A Katolikus Egyház Katekizmusa:
https://archiv.katolikus.hu/kek/tartalom.html

Amit Szűz Mária öregkoráról tudni lehet:
https://zarandok.ma/amit-szuz-maria-oregkorarol-tudni-lehet/

Szűz Mária születése:
https://romkat.ro/esemenynaptar/szuz-maria-szuletese-kisboldogasszony/

Országfelajánlás:
https://rubicon.hu/hu/cikkek/asszonyunk-szuz-maria
https://pecsiegyhazmegye.hu/aktualis/vadfuge/550-helyesen-donteni-szent-istvan-es-magyarorszag-felajanlasa
https://rubicon.hu/hu/cikkek/asszonyunk-szuz-maria