Áldás / Szent Jakab (júl.) havának 25. napján, a hónapnak nevet adó id. Jakab apostol emlékezetén, a holnapi Szent Anna ünnep vigíliáján Jézus Nagyanyjáról illő szólanunk.
Az Istenszülő Szűz Mária szüleiről nem beszélnek az evangéliumok, azonban egy 2. századi apokrif - Jakab ősevangélium - (tehát a Bibliába nem kanonizált) irat szerint édesanyját Annának, édesapját Joakimnak hívták. Mint ahogyan több keresztény ünnep és szent tisztelete, így Szent Anna ünnepe is keletről, a Bizánci Birodalom és a Közel-Kelet területéről terjedt át Európába, ahol csak a 13-14. században kezdtek egyáltalán Jézus nagyszüleiről szót ejteni és emlékezni.
Egy archaikus imádság szerint:
Ég szülte Földet, Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját.
A keleti kereszténységben azonban már az 5-6. században bazilikát építettek a Nagyanya, Szent Anna tiszteletére, amelynek felszentelése a hagyomány szerint Áldás / Szent Jakab (júl.) 26-án történt, ezért ez a nap maradt Szűz Mária édesanyjának liturgikus ünnepe.
A régmúlt homályából elősejlő történet szerint Annának és férjének, Joakimnak nem született gyermeke, ezért - lévén a gyermektelenséget a bűnösségből eredesztették - a jeruzsálemi templom felszentelésére vitt áldozati ajándékot a pap nem fogadta el, amely szégyen okán Joakim elhagyta feleségét és a pásztorok közé állt. Nem sokkal később azonban angyali álmot látott (feleségével egy időben), hogy lányuk születik majd, aki telve lesz Szentlélekkel és Máriának fogják nevezni.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-anna-es-joachim
A szeplőtelen fogantatás dogmáját Boldog IX. Piusz hirdette ki 1854. december 8-án, amely szerint: "Kinyilvánítjuk, megerősítjük és isteni kinyilatkoztatásnak tekintjük azt a tanítást, miszerint a Boldogságos Szűz Máriát fogantatásának első pillanatától kezdve a mindenható Isten sajátos kegyelme és védelme folytán, az emberiség Megváltójának, Jézus Krisztusnak érdemei erejében, sértetlenül megóvta az eredeti bűn szennyétől.” Ezt az ünnepet Álom / Karácsony (dec.) 8-án, Földtiltó Boldogasszony napján tartják.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szuz-maria-szeplotelen-fogantatas
Jézus Nagyanyjának, Szent Annának széleskörű tisztelete alakult ki a magyar néphagyományban. Amellett, hogy Szűz Mária édesanyja, az asztalosok, bognárok, botfaragók, csipkeverők, esztergályosok, gazdaasszonyok, harisnyakötők, lovászok, molnárok, orvosok, szülésznők, takácsok, varrónők, vászonkereskedők védőszentje is.
Szent Annát "Kedd Asszonya"-ként is tisztelték (úgy tartották kedden született), amely nap sokáig (vagyis minden kedd) dologtiltó napnak számított - nem volt szabad mosni, gyermeket fürdetni. Azonban több mezőgazdasági munka kezdőnapja is volt Szent Anna ünnepe, mint például kender nyüvés, hagyma- és babszedés. Feletételezések szerint Anna alakjában egy kereszténység előtti ("pogány") ősi földanya kultusz újulhatott meg, verhetett gyökeret a kereszténységen belül.
https://kronika.hu/cikk/miert-hivjak-a-nephagyomanyban-szent-annat-a-kedd-asszonyanak/
Ünnepéhez kapcsolódóan számos helyen tartottak búcsút (templomokat, kápolnákat szenteltek tiszteletére), de világi mulatságokat, bálokat is - gndoljunk csak a hungarikumok közé emelt, idén 200 éves balatonfüredi Anna-bálra!
https://annabal.hu/index.php/hu/hirek/122-200-anna-bal-es-fesztival
Néprajzi gyűjteményünk olajnyomatai között múzeumunk is őriz egy képet Szent Annáról és a kislány Máriáról, aki éppen édesanyja segítségével olvas / tanul. Bizonyára szép és követendő példaként állt egykoron egy paraszti család házában.
Simon Tamás néprajzkutató