Múlt hét szombaton – amikor a Hatvany Lajos Múzeum újranyitotta kapuit a Látogatók előtt – nemcsak új hónapba (Kikelet / Böjtmás hava) léptünk, hanem a meteorológiai – naptári tavaszba is!
A téli pihenő (amely legkésőbb 12.08-án, Földtiltó/Eketiltó Boldogasszony napján elkezdődött) hosszú, sötét időszaka után – amelyet a Fényt hozó karácsonyi ünnepkör és az azt megelőző adventi várakozás tett szakrálissá – kezdetét veszi a Természet éledésének, a kinti munkáknak és ténykedéseknek az ideje. Ezzel párhuzamosan a farsangot is lezártuk, hamvazószerdával (amely idén tegnapra, 03.05-re esett) megkezdődött a húsvéti felkészülés nagyböjtje, amely a fizikai nagytakarítás mellett a lelki – szakrális takarítást és újrakezdést is magában hordozza.
A gazdálkodásban ekkor indulnak az előkészületek, a kisebb munkák, amelyek annál nagyobb szakértelmet kívánnak. Ilyenek például a metszés, a gyümölcsfák oltása, a tavaszi vetés, az állattartásban a birkanyírás, körmölés. Ezeken kívül természetesen a talaj szántása, boronálása, előkészítése a tavaszi vetéshez, ültetéshez, palántázáshoz.
Az időszak jeles napjai a következők:
03.12. Gergely (gergelyjárás)
03.18. Sándor (a fagy átbillenése)
03.19. József (a tavaszi vetés és a méhek kieresztésének kezdőnapja)
03. 21. Benedek (hagymaduggatás, illetve a Tavaszi Napéjegyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete is)
03.24. Gábriel arkangyal
03.25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (Angyali Üdvözlet – a szeplőtelen fogantatás ünnepe)
04.24. Szent György (a jószágok kihajtásának napja)
04.25. Szent Márk (búzaszentelés)
05. 12-13-14. Pongrác – Szervác – Bonifác (fagyosszentek)
05.25. Orbán (szőlőhegy védelme)
(Lásd bővebben: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások (Planétás, Budapest, 1997))
A szakrális évkörben ez az időszak a nagyböjt, a húsvét, illetve annak időpontjától függően a pünkösd időszaka is (amennyiben ez utóbbi 06.01. előttre esik), vagyis a kereszténység legnagyobb ünnepeinek ideje. Ezek teljes mértékben a tavasszal, legfőképpen pedig a Tavaszi Nepéjegyenlőséggel vannak összhangban, amelynek idejétől a mozgóünnepnek tekintett húsvétot is számítják (amelytől pedig a pünkösdöt).
A Hatvany Lajos Múzeum néprajzi gyűjteményéből ismét válogattunk néhány olyan eszközt, amelyek az előttünk álló tavaszi munkákhoz kapcsolódnak.
Az időszak hangulatát csodálatosan adják vissza népdalaink, illetve az írásunk címének választott József Attila (akinek születésnapja szintén ezen időszakra esik – 04.11.) vers kezdő sorai is.
József Attila
Tavasz van! Gyönyörű!
Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.
Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás!
Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!
/1924 tavasza/
Forrás: https://www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/kolto00000/kotet00001/ciklus00162/cim00188.htm
A tavaszi szép időnek...
A tavaszi szép időnek,
Lám, hogy mindenek örülnek:
Erdők, mezők megzöldülnek,
A madarak zengedeznek.
Kisütött a nap sugára
Az én rózsám ablakára;
Tündöklik gyémánt orcája:
Ragyog szép csillag módjára.
Repülj, fecském, ablakára!
Kérjed, nyissa meg szavadra!
Mondd: ezüstös lapot vevék,
Rá arannyal írom nevét.
Tartson isten, rózsám, téged;
Tartsa kedves vendéginket;
Tartsa meg szép országunkat,
Benne lévő magyarokat!
/Kolozs/
Forrás: https://mek.oszk.hu/06200/06234/html/nepdalok0010080029.html
Érdemes és időszerű tehát kimenni a Természetbe, a Kikelet új energiáival és a melengető napfénnyel töltekezni, mozogni, dolgozni - élni!
Simon Tamás néprajzkutató
A műtárgyfotókat Nagy László gyűjteménykezelő készítette.
Kezdőkép: Paul Decker: A Tavasz allegőriája (Szépművészeti Múzeum https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/149627/ )