314 esztendővel ezelőtt, 1711. Jégbontó / Böjtelő havának 21. napján történt Magyarország egyetlen vezérlő fejedelmének, II. Rákóczi Ferencnek utolsó, holtig tartó eltávozása szeretett Hazájából. Ma emlékezünk a "száműzetés" kezdetére.
Az 1703 tavaszán zászlót bontott kuruc mozgalom kimenetele - amelynek élére II. Rákóczi Ferenc állt, 1705-től már mint vezérlő fejedelem – az 1710-es romhányi csatavesztés (1710.01.22.) után egyre nyilvánvalóbbá vált: nem fog sikerülni elszakadni és függetlenedni a Habsburg Birodalomtól. A végjáték bekövetkezése már csak idő kérdése volt.
II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc során mindvégig igyekezett nemzetközi, nagyhatalmi segítséget szerezni győzelméhez. Kezdetben XIV. Lajostól várt pénzügyi-katonai támogatást (aki éppen harcban állt a Habsburg Birodalommal és I. Lipóttal a spanyol örökösödési háborúban), majd ezen óhaj szertefoszlása után I. Péter orosz cárt igyekezett megnyerni, aki éppen a „közeli” Moldvában hadakozott az oszmánokkal.
https://rubicon.hu/kalendarium/1711-februar-21-ii-rakoczi-ferenc-orokre-elhagyja-magyarorszagot
Azonban ez a kísérlete is kudarcot vallott, így a teljes nemzetközi elszigeteltségbe kerülő, "Habsburg belügynek" tekintett kuruc felkelés, amelynek résztvevői is vagy sorra átáltak a császári oldalra, vagy egyszerűen hazatérvén letették a fegyvert, 1711 tavaszára végleg kifulladt. II. Rákóczi távolléte okán a teljes főhatlmat gyakorló Károlyi Sándor tárgyalásokba kezdett Pálffy János császári főparancsnokkal III. Károly képviseletében (aki néhány nappal korábban elhunyt bátyját, I. Józsefet követte az uralkodásban), így született meg a szatmári béke (ezt előző nap a majtényi fegyverletétel tette lehetővé), amely egy nyugvópontot jelentett a magyar - Habsburg ellentétek történetében.
A vezérlő fejedelem Kárpátaljáról, egy Bereg vármegyei ruszin faluból, Zavadkáról (1889 óta Rákócziszállás) hagyta el Magyarországot és lépte át a határt Lengyelországba.
https://rakoczimuzeum.hu/hu/ii-rakoczi-ferenc/665-310-esztendeje-hagyta-el-az-orszagot-ii-rakoczi-ferenc
A búcsú pillanatát máig megőrizte a helyi ruszin emlékezet, illetve Halaktovich Bertalan alsóvereckei esperes a következőképpen örökítette meg II. Rákóczi búcsúját:
„Ezt a kevés földet magamnak viszem, ez lesz az én második imádságos könyvem. E mellett fogok imádkozni, és imáimban kérni fogom a nagy Istent, áldja meg azt a földet, amelyet el kell hagynom. Lehetséges, hogy soha többé nem fogom látni kedves hazámat, de ti, hű népem, itt fogtok élni. Legyetek továbbra is jók és hűek e földhöz.”
https://nemzetisegek.hu/repertorium/1994/03/30.pdf
A fent leírt eseményt a folklór is megőrizte, az alábbi népal ekként szól Rákóczi búcsújáról:
„A mikor Rákóczi szép Magyarországtól
Búcsúzott, búcsúzott, búcsúzott –
Erre az országra, erre az országra
Visszanézegetett, visszanézegetett…”
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarTortenetiEletrajzok-magyar-torteneti-eletrajzok-BE5D/ii-rakoczi-ferencz-16761735-760E/harmadik-kotet-7E97/tizedik-kony-a-hon-vedelme-munkacsbol-7E9A/xv-bucsu-a-hazatol-1711-februarius-22-7FA8/
A magyar irodalomtörténet külön fejezetébe tartoznak azok a kuruc versek és dalok, amelyekbe szintén megjelenik a bujdosás, a hontalanság, a búskomorság. Erről szól a "Megjártam a hadak útját" című vers is:
Megjártam a hadak útját,
Nem tartottam lovam száját,
Nem tartottam lovam száját,
Most siratom magam baját.
Harcoltam én a hazáért,
Istenért és szabadságért,
Búval eszem most kenyerem;
Bujdosó lett én belőlem.
Ihol késő már bánkódni,
A harc után hadat vágni,
Megyek messze Rákóczival,
Szívem tele bajjal, búval.
Ha esne is oly esetem,
Hogy történne betegségem:
Ki gyámolítana engem
Ismeretlen idegenben?
Búval vagyok bővelkedő,
Sok nyomorúság szenvedő,
Elhagylak én, áldott haza,
Nem láthatlak soha, soha!
Hol szépséges feleségem?
Hol vagy te is, nemzetségem?
Kis gilicém: kicsi lányom?
Kérem Istent, hogy megáldjon.
Harcoltam én a hazáért,
A haza szabadságért;
Most bujdosás a kenyerem,
Sós a könnytől, mikor eszem.
http://www.szozat.org/index.php/ertekeink/tartalommutato/20005-megjartam-a-hadak-utjat
A Hatvany Lajos Múzeum néprajzi gyűjteményének jelentős részét képezik a különféle olajnyomatok, amelyek bár többségében vallásos témájúak, azonban megtalálhatóak közöttük a nemzeti emlékezet és hazaszeretet körébe tartozók is. Ezek egyike az az olajnyomat, amely II. Rákóczi Ferenc búcsúját (csata előtt, vagy a hazájától) örökíti meg.
Az idei, 2025-ös esztendőben szeretnénk egy tárlatot is rendezni a népi - nemzeti emlékezet témájában, amelyben a hazaszeretet megnyilvánulását őrző tárgyakat kívánunk majd bemutatni.
II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem búcsújának témáját többen feldolgozták már. Zárásként, érdekesség gyanánt mutatjuk be Kallos Ede 1907-ben készített vas dombormű falidíszét, amelyből számos darab forog gyűjtői berkeken belül.
Minden korban illendő és való, hogy méltón emlékezzünk nagyjainkról!
Simon Tamás néprajzkutató
A borítókép forrása: https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1376120/