140 éve született Lesznai Anna (1885–1966), a magyar irodalom, képző-és iparművészet sokoldalú, kiemelkedő alakja, akinek munkássága hidat képezett hagyomány és modernitás között. Különleges tehetségű nő volt, aki a művészet különböző területein szabadon mozgott és akinek sokszínű életútja a magyar kultúrában örök nyomot hagyott. Munkásságában egyszerre ötvöződött a népművészet iránti rajongás, a polgári értelmiség szellemisége és a megújulás szándéka. A Magyar Kultúra Napja alkalmából ma rá emlékezünk.
Lesznai Anna (1885-1966), Ady párna II. (Hímzésterv), pausz, gouache, tempera, 67x44 cm
Lesznai Anna eredeti nevén Moscovitz Amália, egy jómódú zsidó polgári családba született száznegyven évvel ezelőtt, 1885. január 3-án, a mai Szlovákia területén található Körtvélyesen. Édesanyja, Deutsch Hermina, Hatvany-Deutsch Sándor leánya volt. A család a korszak haladó szellemiségét képviselte: a nyitottság és az értelmiségi légkör már gyermekkorában meghatározta Lesznai világlátását. A vidéki kúria ahol felnőtt, és a környező természet mind életművének, mind szemléletének központi motívumaivá váltak. Ezt a gyökérélményt élete végéig őrizte, sőt, művészeti és irodalmi munkáiban is újra- és újra megörökítette. Munkásságában hangsúlyosan megjelent a falusi élet szeretete és a népművészet iránti vonzalom, amely a paraszti kultúra és a polgári szellem összekapcsolásában is tetten érhető.
Irodalmi tehetségének kibontakoztatásában nagy szerepe volt unokatestvérének, Hatvany Lajosnak. Rajta keresztül kerültek első versei a Nyugathoz. Hazajáró versek c. első kötetét Ady Endre méltatta, Lesznai később borítót is tervezett számára. Költészetének egyik alapvető jellemzője a természetábrázolás és az erős líraiság. Személyes hangvételével, a természet és az emberi érzelmek egységére való törekvésével aratott sikert. Verseiben az élet apró részletei, a környezet szépsége, valamint a női lét érzékenysége dominál.
Az irodalom mellett Lesznai másik nagy szenvedélye a képzőművészet volt, könyveit is gyakran illusztrálta. A rajz és a festészet mellett az iparművészet is érdekelte. Textiltervezőként a magyar népművészet motívumait használta fel munkáiban, modern formában megújítva azokat. Jellegzetes stílusát a szecesszió, a népi ornamentika és az avantgárd esztétika egyaránt inspirálta. Közel állt a Nyolcak művészcsoporthoz, kiállításon is együtt szerepeltek. Munkái közül kiemelkednek hímzéstervei, amelyek a hazai iparművészet kimagasló példái. A népművészet esztétikáját a modern iparművészeti törekvésekkel ötvözték. Művészete sokszor a „hasznos szépség” eszméjére épült: olyan alkotások létrehozására törekedett, amelyek egyszerre funkcionálisak és esztétikusak.
Lesznai Anna (1885-1966), Textil-terv, papír, akvarell, tempera, 45x18 cm
A 20. század történelmi viharai, ahogy az lenni szokott, az ő életútját is nagyban befolyásolták. 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, majd feleségül ment Gergely Tibor grafikusművészhez. Az 1930-as években sikerült hazatérniük, s az akkorra már Csehszlovákiához csatolt Körtvélyesre is visszajártak. A két világháború közötti időszak zavaros politikai fordulatai azonban egyre nehezebb helyzetbe hozta őket. 1939-ben, a zsidótörvények és a háború miatt ismét emigrációba kényszerültek. Az Egyesült Államokban, New Yorkban telepedett le, ahol Lesznai folytatta művészi és irodalmi munkásságát. A távozás azonban fájdalmas elszakadást jelentett számára szülőföldjétől, amelyet mindig a lelkéhez közel érzett.
Az emigráció alatt készült el legismertebb prózai munkája, a Kezdetben volt a kert c. regénye. Ez az önéletrajzi ihletésű mű családja és gyermekkora világát eleveníti fel, egyúttal szimbolikus jelentésrétegeket hordoz: az elveszett otthon, a gyökerek és a hazától való elszakadás fájdalmát ábrázolja lírai erővel.
Lesznai Anna 1966-ban, 81 éves korában hunyt el az Egyesült Államokban, munkássága azonban máig ható, időtálló értéket képvisel. Költészetében és képzőművészeti alkotásaiban is megmutatkozott a hagyomány és a modernitás közötti hídverés szándéka, amely gondolat a 20. század egészére nézve meghatározó jelentőségű volt. Színes, változatos életműve a magyar kultúra egyik kiemelkedő darabja, amely a népművészet, a művészeti újítások és az emberi érzések egyedi ötvözeteként hat. Alkotásaiban a népiség, az univerzalitás és a női lélek hangja egyszerre szólal meg, mindezt olyan természetességgel és bájjal, amely ma is inspiráló lehet számunkra.
Gergely Tibor (1900-1978), Lesznai Anna Körtvélyesen, papír, rézkarc, 28x38 cm
A Magyar Kultúra Napja alkalmából különösen érdemes megemlékeznünk Lesznai Annáról, hiszen munkásságának központjában maga a kultúra állt: az a törekvés, hogy a művészet és az élet szerves egységet alkosson. Fontos emlékeznünk még özvegyére, Gergely Tiborra is, akinek nagylelkű adománya révén Lesznai Anna képzőművészeti hagyatéka a Hatvany Lajos Múzeumba került, s az akkori igazgatónkra, Kovács Ákosra, akinek áldozatos munkája mindezt lehetővé tette. Lesznai Anna életműve emlékeztet minket arra, hogy a kultúra nem csupán hagyományaink megőrzése, hanem a folytonos megújulás, a múlt és a jelen összekapcsolása. Ez a szellemiség méltó tisztelgésként szolgálhat a magyar kultúra gazdagsága előtt.
Tóth Gréta
művészettörténész-muzeológus
múzeumpedagógus