Fergeteg - Boldogasszony (január) havának 6. napja Vízkereszt, a karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsangi időszak kezdete.
Vízkereszt napján hármas ünnepet tartunk, egyrészről ugyanis a Háromkirályok látogatásának/imádásának alkalmából egykoron háromkirályjárást tartottak, vagyis egy alakoskodó dramatikus játék formájában házról házra járva köszöntötték a falu apraját és nagyját a Megváltó születésének hírül adásával.
Háromkirályok imádása a néprajzi gyűjteményben őrzött egyik olajnyomatról (Gyermekségtörténet).
Másrészről ezen a napon emlékezünk Jézus Krisztus Keresztelő Szent János általi megkereszteléséről a Jordán vizében, amely aktus után három esztendeig gyógyított, tanított és hirdette Isten igéjét.
A megkeresztelkedést ábrázoló apácatükör az új állandó néprajzi kiállításból.
Harmadrészt pedig az első csodatétel, vagyis a kánai menyegző emlékezete is a mai nap, amikor édesanyja, Mária kérésére Jézus a vizet borrá változtatta, hogy ne maradjon szégyenben a lakodalmat tartó család.
A festmény a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található. https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/19094/
A vallási - egyházi vonatkozásokon túl a mai nap 1978-tól jeles ünnepnek számít Hazánk életében, ugyanis közel 33 éves külföldi távollét után a Szent Korona hazatért az Egyesült Államokból a nemrégiben 100 esztendős korában elhunyt elnök, Jimmy Carter (1924 - 2024) jóvoltából. A Szent Korona és a koronázási jelvények (palást, jogar, országalma, kard), másnéven a klenódimok kezdetben a Nemzeti Múzeumba kerültek, majd 2000.01.01-től az Országház kupolacsarnokában őrzik őket (a palást kivételével, amelyet továbbra is a Nemzeti Múzeumban őriznek).
A Szent Korona tisztelete, az iránta érzett szeretet és odaadás az előző korokban is megnyilvánult. Példaként szolgál erre néhány, szintén az új állandó néprajzi tárlatban őrzött műtárgy.
Időrendben haladva elsőként Romzsa János mézeskalácsos és gyertyaöntő mester fából készült mézeskalács-formája, még a 20. század elejéről, amelyen stilizáltan megjelenik a Szent Korona ábrázolása.
Másodikként a két világháború közötti időszakból, a trianoni béke revízióját követelő Horthy-korszakból származik az a hímzett feliratos falvédő, amelyet az 1938-as I. bécsi döntés után készítettek kék cérnával.
Az előző kortársa ez a piros cérnával kivarrt hímzett felairatos falvédő, amelynek érdekessége, hogy a Szent Korona tetején álló kereszt jobb oldalra ferdül, vagyis a készítő (bizonyosan véletlenül, az ismeretek némi hiányából fakadóan) a Szent Korona "hátulját" örökítette meg.
Utolsó példaként Gyurkó Pál egykori hatvani számadókanász és híres fafaragó mester 1958-ban készült munkáját, egy jellegzetes palóc áttört faliképet szeretnénk bemutatni, amelynek érdekessége, hogy a Szent Korona nélkül ábrázolja a magyar címert ("Kossuth címer"), helyette a pajzs fölött két piros-fehér-zöld színú zászló látható, amely egyértelműen a Szent Koronát "helyettesíti" (gondoljunk csak bele, 1956 után vagyunk!). Bizonyos azonban, hogy Gyurkó Pál ismerte a Szent Koronás kiscímert is, hiszen gyönyörűen ábrázolta egy 1897-ben készített lócán, illetve azon az 1932-ben faragott karosszéken, amely a jónéhány hónapig látogatható "Palócföldnek - szilaj pásztorságnak határán" című időszaki kiállításunk éke is volt.
Falikép 1958-ból, Szent Korona helyett két zászlóval
Az 1897-ben készített lóca háttámlája, a Szent Koronás címerrel. Lengyel Ágnes: egy fafaragó pásztor öröksége. 39. o.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_NOGR_Sk_05/?pg=40&layout=s
A Hatvany Lajos Múzeum pásztoros időszaki kiállításának egy részlete afentebb említett, 1932-es évszámmal jelölt karosszékkel.
A nyitókép forrása: https://szlt.hu/januar-6-vizkereszt-uennepe
Simon Tamás néprajzkutató