A közel negyven Boldogasszony (Mária) ünnep közül egy viszonylag „újkeletűre”, a XIX. század második feléhez kapcsolódóra, jelesül az 1858-as Lourdes-i (első) jelenésre emlékezünk.

A Hatvany Lajos Múzeum néprajzkutatója, Simon Tamás a Boldogasszony ünnepekről tartott előadást az Ady Endre Könyvtárban 2023.02.02.-án. Témaválasztását azzal magyarázta, hogy annak ellenére, hogy a mulatozástól, báloktól, lakodalmaktól hangos farsang idején járunk, a néphagyomány mégis csak szakrális ünnepekkel igyekezett ellensúlyozni a profán mindennapokat.

Ha farsang, akkor fánk, ha Boldog, akkor kis- és nagyrózsa ("Boldogasszony rózsája") - közeleg Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe.

Nagyszámú érdeklődő előtt tartott Kökény Ferenc történész-muzeológus előadást Rang és hatalom címmel, gróf Grassalkovich Antalról, az Ady Endre Városi Könyvtár előadótermében.

Munkatársunk, Gál Andrea régész-muzeológus kapta a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Pro Cultura díját, kiváló szakmai munkáért, kiadott intézményünkben, a Hatvany Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjteményben végzett az elmúlt évek során. További munkájához sok sikert kívánunk!

Saulusból Paulus – Pál fordulása (megtérése)

Fergeteg / Boldogasszony havának 25. napján, amikor már elhagyva a Bakot, a Vízöntő jegyében járunk, a keresztényüldöző Saul damaszkuszi útjára és Pállá való megtérésére emlékezünk.

Boldogasszony nap – eljegyzés, az Égi menyegző földi ünnepe (parasztlakodalom)

Fergeteg / Boldogasszony (január) 23.-án Mária eljegyzésére (hatvani fehér hímzés vonatkozásokkal), az asszonyi sors megdicsőülésére („elkelt a leány”), a parasztlakodalom égi mására, valamint Emese Ősanyánk neve napjára emlékezünk.

Kölcsey Ferenc Hymnus című versét napjainkban a magyar nép nemzeti imájának tekintjük, azonban nem volt mindig egyértelmű, hogy egyfelől nemzeti jelkép, másfelől hivatalosan is nemzeti himnusz.