"Kerámiavándorlás" a Hatvany Lajos Múzeumban

Kisebb túlzással állíthatjuk, hogy egy régészeti műtárgymásolat sem tett meg 3544KM-t, hogy megmutassa magát előbb a holland majd a kárpátaljai magyar közönség előtt. 2016 méltán a kerámiavándorlás éve az Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény életében. 2016. június 8-11. között egy közel 50 fős hatvani busz tett látogatást a holland testvérvárosban. Intézményünk erre az eseményre egy kisebb, mobil időszaki kiállítással készült a helyi múzeumban. Véninger Péter által készített (itt) három darab kisméretű bronzkori edényke és a Nagy László tulajdonában lévő három darab Hatvan-kultúrás edény júniusában Massluis-ban (Hollandia) került kiállításra. Az edények Hatvan után méltán váltak most már kis túlzással európai hírűvé, köszönjük szépen az együttműködést és a kölcsönzést a mindenkinek csak „Növényes”-ként ismert Nagy Lászlón.

nl1   

A holland testvérvárosban Massluis-ban a helyi múzeumban, (Museum Maasssluis) kerültek kiállításra a tárgyak, ahol a múzeumigazgató, Fridie Kohl segítségével állították fel a holland szakemberek a kiállítást. Itt próbáltuk a régészeti tárgyak mellett Lesznai Anna munkásságát és Hatvan város nevezetességeit is bemutatni. A kiállítás egészen szeptember közepéig megtekinthető volt a múzeum kiállítótermében.

       

 

      

A hazajövetelt követően nem maradt az edényeknek pihenőidő, ugyanis szeptember végén indultak is útnak Beregszászra, ahol a múzeum szakemberei szintén remekelhettek. „A 2017. szeptember 26-án lezajlott kiállítás-építés kora hajnali indulással kezdődött, hiszen a beregsurányi határátkelőnél hosszú várakozásra számítottunk. Szerencsére különösebb fennakadás nélkül megközelíthettük Kárpátalját, és a beregszászi Beregvidéki Múzeumban – Sepa János igazgató közreműködésével – megkezdődhetett a kiállítás összeállítása.” (Deme Ágnes) Az Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény részéről Márkus Marianna, Mezei Ágnes, Kökény Ferenc és Deme Ágnes vett részt az építésben. A kiállított anyag között szerepelt az Intézmény régészeti gyűjteményéhez tartozó három tárgy másolata, további hármat pedig Nagy Lászlótól kaptunk kölcsön. Falra erősíthető tablókon mutattuk be Hatvan helytörténetét, különös tekintettel a Grassalkovichok emlékeire, a Hatvany család jelentőségére és a város mai nevezetességeire. A képzőművészeti gyűjteményből Lesznai Anna néhány munkájának másolata is megjelent a beregszászi anyagban. A kiállítás megtekintése a 2017. október 4-e és 7-e között, a „Határtalanul” c. pályázat keretében Kárpátaljára látogató hatvani csoport programjai között is szerepelt. A régészeti tárgymásolatok sikerének, és általában az egész kiállítás népszerűségének köszönhetően a bemutatott anyag még 2018-ban is sok látogatót vonzott.

Tárgyaink reneszánsza

2017-ben restaurált tárgyak bemutatása
Az Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény 2017. során 300.000 Forintot nyert restaurálási célokra a Nemzeti Kulturális Alap – Közgyűjtemények Kollégiuma NKA2014111/03966. számú. pályázatára.

Az elnyert támogatásból a régészeti gyűjtemény részét képező 7 db bocskortalpat, a néprajzi gyűjteménybe tartozó 8 db falvédőt és Joris (Georg) Hoefnagel Hatvan látképe c. metszetét újíthattunk meg.
Joris (vagy Georg) Hoefnagel (1542-1601) flamand festőművész 1595-ben készült metszete Hatvan városa számára kiemelkedő jelentőségű. A kép – mely a 16. századi török kori vár élethű másolatát igyekszik visszaadni – része volt egy hatkötetes írásmintakönyvnek, a Civitates Orbis Terrarumnak (1617), amelyben a korabeli ismert világ (főként európai) városai szerepeltek madártávlatból. A kötetben 19 magyar város jelent meg, köztük a török uralom alatt lévő Hatvan is.
A 8 darab falvédő része annak a mintegy 800 tételnyi csoportnak, melyek a néprajzi gyűjtemény büszkeségei. Az intézmény falvédői országos jelentőségűek, gyűjtésüket, illetve megvásárlásukat Kovács Ákos – az intézmény egykori igazgatója – intézte az 1970-es évek végén, ’80-as évek elején. A feliratok érdekessége, hogy nemcsak a háziasszonyoknak szóló egyszerű tanácsokat közvetítik, hanem gyakran politikai tartalmúak, például a trianoni döntésre reflektálnak.
A restaurálásra kiválasztott bőr bocskortalpak 1958-ban kerültek elő a Grassalkovich-kastély központi fűtésének építésekor. Az akkori feltárást Doktay Gyula építészmérnök vezette, aki később a múzeum igazgatója lett. A szerves régészeti leletek a Kárpát-medencében alapvetően is ritkának számítanak, a tárgyak jelentőségét emellett még az is növeli, hogy viselettörténeti adalékként is szolgálnak a török kori divathoz. Továbbá értékes kuriózumot képviselnek, hiszen a régészeti gyűjtemény főleg kerámiákból áll. Míg a metszetet és a falvédőket a restaurálás „csak” jobb állapotba hozta, addig a lábbeliket a teljes megsemmisüléstől mentette meg.

NKA_logo_2012-CMYK.jpgDSCF4837.JPGDSCF4822.JPGDSCF4829.JPGfalvédő.jpgfalvédő2.jpgDSCF4870.JPGDSCF4871.JPGDSCF4869.JPG

„TISZTA HITTEL, ERŐS KÉZZEL” - SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY, A HIT BAJNOKA, A HAZA HŐSE

szentlaszlo1A 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság a „lovagkirály” trónra lépésének 940; szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
Az emlékév célja felhívni a figyelmet arra, hogy Szent László a keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket. Életművében a nemzet fogalma is hangsúlyos volt, hiszen a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt tudta megerősíteni pozícióját és szerepét a térségben. Történelmi megítélése szerint, László király dinasztiát építő reálpolitikus és egyben családapa, erőskezű és igazságos törvénykező. Továbbá bölcs országépítő, a csatákban mindig győztes hadvezér. Szent Lászlót a maga katonai-harci, lovas férfiúi erényei révén a magyarság ősi eszménye tette krisztusivá. Mindehhez a lelki alapot őszinte hite és életszentsége adta meg. A magyar nép szívében mindenki által szeretett királyként, hadvezérként, mitikus hősként és közbenjáró szentként él.

szentlaszlo2 szentlaszlo3

Hullámjáték - Weöres Sándor munkássága szavakban és képekben

Weöres Sándor (1913-1989) hagyatéka nemcsak verseket, hanem rajzokat is tartalmaz. Képzőművészi világára is jellemző az a gyermeki egyszerűség, játékosság, ami verseinek is sajátja. Azonban ez a letisztultság mély gondolati tartalmakat rejt a világról, az emberi létről. A humort, a derűt sem nélkülözik ezek a rajzok. Alkotásai inkább tekinthetők rajzolt verseknek, mivel azonos ritmusban, azonos improvizatív stílusban fogantak. Ez a rajzművészet egyszerre idézi a primitív kultúrák ősi, letisztult szemléletét és egyúttal egyszerű vonalakra hangolt mélységes gondolatiságot is közvetít. Az arc, a ház, a hullám, a természeti jelenség nem más, mint egy-két vonás által megragadott pillanatnyi létezés Weöres távol-keleti létszemléletének megnyilvánulásai. Legfontosabb témái közé tartozik az ember-természet viszony ábrázolása, láttatása, keresi az ember helyét a világban, a teremtésben. Ideaképei egy olyan térben mozognak, aminek a meghatározó élménye a Semmi. Az élőlények, jelenségek természetes közegükből kiragadottan, csupán önmagukban ábrázolva léteznek. 

Ez a körülményektől való elhatárolódás megkönnyíti az ember önreflexióját, és ez az, amit Weöres Sándor ezekkel a rajzokkal el akart érni: rádöbbenteni az embert, hogy természetes állapota a felébredettség lenne.
Ezt a művészi hagyatékot a költő nem a nagyközönség számára alkotta, valószínűleg a versírást megelőző ihlet perceiben született. Hatása ugyanaz, amit Weöres Sándor költészetének céljáról megfogalmaz:„ Célom nem a gyönyörködtetés… Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, az érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény; ne csak az ember olvassa a verset, hanem a vers is az embert. Átvilágítani és felrázni óhajtlak, hogy átrendezhesd magadat zárt, véges egzisztenciális énedből nyitott, szociális, kozmikus végtelen énné.”

"Üdvözlet Hatvanból" – A városkép formálódása a 20. század eleji képes levelezőlapokon című időszaki kiállítás

idoszaki kiallitas udvozlet hatvanbolKiállításunk aktualitását adja egyrészt Hatvan városképének, – kiemelten a főtér, a Kossuth tér, a Zagyva-mente utóbbi években bekövetkezett folyamatos fejlődése, átalakulása. Másrészt pedig az elmúlt év során múzeumunk történeti gyűjteményébe került Papp Gyula hatvani magángyűjtő 385 darab egyedi képeslapját tartalmazó gyűjtemény.

A gyűjtemény 1945 előtti darabjait válogattuk ki, hogy visszaidézzük a 20. század első feléből a település némely kiemelt helyszínének arculatát. Több, mint 120 képeslap fotója kivetítve is látható a kiállításban, így azok számára is nagy élményt jelenthet, akik hosszabban elidőznének, vagy nosztalgiáznának kissé. Másrészt viszont célunk, hogy a kiállítás által megismerhetővé váljanak és elérhetőek legyenek új szerzeményeink azok számára is, akik Hatvan történelmével bővebben szeretnének foglalkozni.

Lesznai Anna életmű

alb 6622Egyedülálló az országban az egyik legnagyobb magyar költőnőnek, egyben a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb képzőművészének, Lesznai Annának emléket állító, „Morzsái az eltörött világkalácsnak” című állandó kiállítás. Hatvanon kívül csak a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őriz Lesznai-műveket. Hatvan városa ajándékba kapta Lesznai Anna hagyatékát: a nagylelkű adományozás története regénybe illő, ennek részleteit is megtudhatja, elláthatja a múzeumba. A kiállítás a Lesznai-életművet és életutat sokféle formában mutatja be és eleveníti fel: a hatvani műalkotások kiállításán túl minden teremben digitális képkeretekben archív fotók, illetve más közgyűjteményekben őrzött Lesznai-munkák láthatóak, míg az első teremből nyíló „moziban” a Magyar Televízió által 1965 -ben rögzített portréfilm meg,

Virtuális XX. századi Fő tér

alb 9194A helytörténeti kiállítás egyik eleme egy virtuális installáció, melynek alapja egy három projektorral vetített panorámakép. Az egyedileg rajzolt háttér Hatvan város három nevezetes épületét (kastély, városháza, templom) ábrázolja az 1900-as évek eleji állapotban, és azt a kort idéző hangulatban. A látogatók örömére a vetített képbe egy kis játékot is belecsempésztünk: az előtérben galambok csipegetnek a földről, majd mikor valaki belép a térbe, akkor jól hallható szárnycsapások közepette szétrebbennek. A galambok kis idő múlva visszatérnek, és újra szét lehet kergetni őket. Az interaktív szenzor külön érzékeli a bal és a jobb oldali madarakat, így jó móka a virtuális galambok hajkurászása.