Bár a Hatvany Lajos Múzeum néprajzi gyűjteménye mennyiségileg egy kismúzeum átlagos anyagát képviseli, összetételét tekintve országos jelentőségű tárgycsoportokkal is rendelkezik.

Az 1969-ben alapított Hatvani Múzeum törzsanyagához nagyban hozzájárult Doktay Gyula magángyűjteménye. A néprajzi anyag első képviselői – népi cserépedények, kerámiák, főként tányérok, korsók, fazekak, köcsögök – (is) a múzeumalapító magángyűjteményéből kerültek az intézmény tulajdonába.

A következő, helytörténeti szempontból is jelentős, nagyobb gyarapodás Szántó Lóránt vezetése alatt történt. A nagykökényesi pedagógus Schwalm Edit néprajzkutató segítségével 1973 januárjában megvásárolta Bukát Ferenc fazekasműhelyének felszerelését. Ekkor került a gyűjteménybe például az elhunyt mester gyúrópadja, számos kulacs, tál, és a Bukát-féle specialitásnak számító virágcserepek. Szántó Lóránt, boldogi kötődései miatt, a múzeum anyagát több viseleti darabbal is gazdagította. Ezek a ruhák nyitják a sort az 1971-től vezetett első önálló néprajzi leltárkönyvben.

Míg a fenti gyarapodások egy néprajzi gyűjtemény klasszikus bővülésének esetei, az 1973-ban a múzeum élére kerülő Kovács Ákos rendhagyó tárgyakkal szélesítette a repertoárt. A néprajz határterületei iránt érdeklődő, formabontó kiállításokkal jelentkező igazgató volt a gyűjtemény első, szakirányú diplomával rendelkező gazdája. Az 1980-ban nyílt, hímzett, képes-feliratos falvédőket felvonultató kiállítása nemcsak jelen intézmény történetében volt jelentős, hanem általában a néprajztudomány és a muzeológia területén is fordulópontot jelentett. A tárgycsoportra ezután kezdtek műtárgyként tekinteni, korábban a falvédőket gyűjtésre érdemtelen, giccses holminak tartották. Kovács Ákos tevékenysége folytán a Hatvany Lajos Múzeum birtokolja az ország legnagyobb falvédőgyűjteményét, összesen több mint 700 darabot.

A Kovács Ákos irányítása alatt eltelt tíz év további jelentős eseményei közé tartozik csaknem 150, gyékényből szőtt tárgy 1978-as megvásárlása, majd ugyanebben az évben az olajnyomat- és tükörkép-gyűjtemény beszerzése.

A környék viseleteinek tervszerű megvásárlása, összegyűjtése Bolykiné dr. Fogarasi Klára érdeme, aki 1984-ben átvette Kovács Ákos helyét az intézmény élén. Robotkay Lajosné gyűjteménykezelő segítségével átfogó viseletegyüttesekkel gyarapította a gyűjteményt. Elsősorban Nagykökényesről, de szép számmal kerültek be darabok Csányról és Herédről, illetve a mai gyűjtőkörön kívüli falvakból (például Kazárról, Gyöngyöspatáról) is.

Az 1980-as és 1990-es évek során is folytatódott a gyűjtemény vásárlásokból történő gyarapítása. 1992-ben például – míg az igazgatói posztot Horváth László töltötte be, a néprajzi anyagot pedig Robotkay Lajosné kezelte – a Magyar Honvédség mintegy 70 darab tárgyat, főleg népi kerámiákat, adományozott a múzeumnak, nagygombosi raktárából. A rá következő évben Gódor Kálmán helyi festőművész saját alkotásait és további cserépedényeket ajánlott fel.

A 2000-es évektől a gyűjtemény főleg adományokból bővült, napjainkig is rendszeresen érkeznek viseleti darabok, konyhafelszerelések, háztartási eszközök. Utóbbira szép példa az a 2017-es ajándékozás, melynek során egy használaton kívüli lőrinci parasztház néprajzi és ipartörténeti tárgyai kerültek a gyűjteménybe.

A Hatvany Lajos Múzeum néprajzi anyaga tehát hűen reprezentálja a környék viseleti hagyományát, kerámiatárgyait. Falvédőgyűjteménye pedig az egész magyar nyelvterületen elsődleges forrásnak, hivatkozási alapnak számít.