2017. október 18-án, szerdán délután az Arany János Emlékév rendezvényeihez csatlakozva a Hatvany Lajos Múzeumban Arany János-konferencián vehettek részt az érdeklődők.

Múzeumunk munkatársai is részesei lehettek a „Beregszász és Hatvan testvérvárosi kapcsolatának erősítése” című pályázat „HATÁRTALANUL” programjának.

Ennek keretében 4 napos kárpátaljai körutazáson vettünk részt. Minden nap tartalmasan telt, szép látnivalókban és nevezetességek megismerésében volt részünk, melyet idegenvezetők koordináltak.

Jártunk az Ungvári és a Munkácsi várban, a Vereckei-hágónál, valamint a híres Árpád-vonal védelmi rendszerének felsőgerebeni alagútrendszerében. A szolyvai siratófalnál megemlékeztünk a „málenykij robot” áldozatairól. Beregváron a Schönborn grófok kastélyába látogattunk, melynek parkjában az örök fiatalság forrásából meríthettünk.

Beregszászi napunk belvárosi sétát, a Beregvidéki Múzeum megtekintését, (Itt kollégáink utazásunk előtt berendeztek egy Hatvanról szóló időszaki kiállítást.) a II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskola meglátogatását, és a Népkonyhán adományunk átadását foglalta magába.

Beregvégardón részt vettünk a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség október 6-i ünnepi megemlékezésén. Átérezhettük, milyen fontos az itt élő honfitársainknak támogatásunk. Szinyei András, városunk alpolgármestere beszédében reményt és hitet adott az itt élőknek: az ősök hazaszeretete, a „magyarok csillaga” az utódokban él tovább. Hatvan Város Képviselő-testülete jelen lévő tagjai elhelyezték a megemlékezés koszorúját a Perényi Zsigmond szülőházán lévő emléktáblán.

A kirándulás utolsó napján elköszöntünk vendéglátóinktól, s a hazaút első állomásaként Csetfalván megcsodáltuk a tákosi templom párjaként emlegetett, fakazettás mennyezetű református templomot. Nagyszőlősön megtekintettük a Perényi–kastélyt és a Bartók–emlékhelyet. Tiszaújlakon a II. Rákóczi Ferenc győztes csatájának emléket állító Turul emlékműnél ért véget körutunk.

 Rengeteg élménnyel, sok ismerettel gazdagodtunk! Vendéglátóink szavai szerint „nem Ukrajnában, hanem Kárpátalján” jártunk!  

Kassa András tartott előadást október 10-én, kedden délután a Hatvany Lajos Múzeumban. A várostörténeti sorozatban ezúttal a hatvani temetők történetének második részét mutatta be az előadó.

A 2017. október 19-én, csütörtökön 17 órára meghirdetett Tóth Árpád: Akik találkoztak a medvével című könyvbemutató az előadó külföldi tartózkodása miatt ELMARAD.

_{A 14-15. SZÁZADBAN HATVAN IS MEZŐVÁROS VOLT, MAJD A KÉSŐBBI FEJLŐDÉST KÖVETŐEN VÁROSI RANGOT KAPOTT. KÖKÉNY FERENC TÖRTÉNÉSZ, HATVANY LAJOS MÚZEUMBAN TARTOTT ELŐADÁSA ERRŐL SZÓLT SZEPTEMBER 14-ÉN.}

Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd, Debrecen, Mezőkövesd, Karcag, Tokaj, Csongrád, Nagyatád és Hatvan. Ezek a városok az ország különböző pontján helyezkednek el, távol egymástól, de egy valami mégis közös volt bennük a 14-15. században. Egytől egyig, mind mezővárosok voltak. Csánki Dezső történész, 800 mezővárosról írt Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című könyvében. Kubinyi András történész, a középkori várostörténet és a Mátyás kori Magyarország neves kutatója pedig alapos tanulmányozást követően 140 olyan mezővárost említett munkájában, melyeknek a neve előtt, az oklevelekben rendszeresen szerepelt az oppidum kifejezés – ami latinul az ókori mezővárosokat jelenti. Ezek voltak azok a települések, amelyek megmaradtak mezővárosnak, illetve idővel városi rangot kaptak. Hatvan a 15. század elején kapott kiváltságai miatt fejlődésre volt ítélve.

Erről és a 14-15. századi magyarországi mezővárosokról, kiváltságaikról, egyéb jellemzőikről beszélt Kökény Ferenc történész a Hatvany Lajos Múzeumban tartott előadásán szeptember 14-én.

Fotó: Albert Péter

Írta: Hatvani Hírlap