Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének tragikus eseményére emlékezve november 4-ét a Magyar Kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.

1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.

A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította az ország semlegességét és felmondta a Varsói Szerződést.

Részletek Fekete István Csaba - Papp Gyula ' 56 - Hatvani szemmel című kötetéből

Budapest - 04.15 óra

Megindul a szovjet csapatok általános támadása Budapest ellen. A Különleges Hadtest alárendeltségében álló hadosztályok, harckocsi-, tüzér-és deszantegységek, valamint a fontosabb objektumok elfoglalására kijelölt osztagok 5 óra tájban különböző irányokból betörnek a fővárosba. A támadásról Király Béla vezérőrnagy telefonon jelentést tesz a Parlamentben tartózkodó Nagy Imrének és utasítást kér. Nagy Imre nem ad parancsot az ellenállásra.

Hatvan

Este orosz páncélos alakulat érkezik Hatvanba. A mozi melletti nemzetőr őrszobán tárgyalnak az orosz és a gombosi alakulat parancsnokai. Az oroszok le akarják fegyverezni a gombosi alakulatot, nehogy támadás érje a szovjet harckocsi oszlopot. Az orosz ezredesek több órás tárgyalás után Popovics őrnagy - a gombosi ezred törzsfőnöke tolmácsolása mellett - elfogadják a hatvaniak érvelését, és nem fegyverzik le az alakulatot.  Az orosz parancsnokok a járási rendőrkapitányság épületébe hívatják Pálhidy Mihályt és tájékoztatást kérnek tőle. Pálhidy részletes felvilágosítást ad, nekik a város helyzetéről, Pozubnyák ezredes pedig kijelenti, hogy átveszi a város parancsnokságát.

- Hogyan tudta megvalósítani ezt a hatvani légkört, hogy még egy puskalövés sem hangzott el?

- Hívő embernek tartom magam, ez nem jelenti azt, hogy ne tudnám, hogy mit írt és mit mondott Lenin. Nemcsak a vezetőnek kell szeretnie a népet, hanem a népnek is szeretnie kell a vezetőjét. Ezt valósítottuk meg Hatvanban.

Orosz tankok álltak a rendőrség körül is. Viscsák Máriát Szilasi elvtárs kéreti, hogy a Kerekharaszton szervezkedők kihallgatására tolmácsra van szükség. Ezután megfogalmazták az orosz városparancsnokság 1. számú parancsát oroszul és magyarul. Elrendelik a kijárási tilalmat, a fegyverek beszolgáltatását, és igyekeznek megnyugtatni a lakosságot. a felhívást még az éjjel kinyomtatják a helyi nyomdában. Aláírók: Pozubnyák ezredes hadosztályparancsnok, és Döme János őrnagy ezredparancsnok. A beérkező nemzetőr járőröket az orosz katonák lefegyverzik, a hivatásos rendőrök pedig visszakapják fegyverüket.

 

 

Kökény Ferenc

történész