Földanya / Szent Mihály hava, az ősz kezdete számos mezőgazdasági munka időszaka.

Ezek többsége a betakarításhoz, a télre való felkészüléshez kapcsolódik. Ilyenkor törik a kukoricát, kezdik vágni a napraforgót, egyes helyeken verni a diót. Ekkor zajlik a nyári aratás utáni szántás, boronálás, illetve az őszi gabona vetése.

Mindezek mellett azonban az egyik legkiemelkedőbb, legtöbb mulatozással, zenével és tánccal együtt járó kaláka-munka (társasmunka) a szüret. A nyári napsütésben és a kora őszi időben megérett és megédesedett szőlő leszedése, begyűjtése, korábban kádban taposása, később darálása, majd sotulása, préselése, végezetül hordóba töltése igazi ünnepnek számított. Egyrészt ezen időszakban kezdett elfogyni az előző év bora, kezdtek, sőt teljesen ki is ürültek a hordók, amelyekbe különböző tisztítások, kezelések után az újbor kerül. Másrészt a bornak már mondhatni „ősidők” óta az élvezeti fogyasztás mellett szakrális, vallásos tartalmat és jelentőséget is tulajdonítottak. Gondoljunk csak akár a görögök, vagy rómaiak szokásaira, szertartásaira, de ezektől még fontosabb a Jézushoz, az utolsó vacsorához, így az úrvacsorához kapcsolódó szerepéhez.

Kisebb ültetvények esetében a család, a rokonság maga végezte a szüretet, amelynek végén kisebb lakomát tartottak, a leszedett szőlőből, az elkészült mustból kóstolót vihettek haza. A nagyobb gazdaságok esetében már szüretelőket fogadtak fel (bérmunka), akik már pénzért dolgoztak az ültetvényen. A nagyobb bortermelő vidékeken, az aratáshoz hasonlóan, szüreti felvonulásokat, mulatságokat is tartottak, evés-ivással, zenével és tánccal, bálokkal.

 A szüret kezdetének idejét általában a legjelentősebb őszi határnaphoz, Szent Mihály ünnepéhez (09.29.) kötötték, de az időjárási, éghajlati, domborzati adottságokhoz igazítva (a szőlő beérést figyelembe véve) ezek vidékenként eltérőek voltak. Egyes helyeken, elsősorban az ország melegebb, déli vidékein már Bertalan napkor (08.24.) megkezdődhet a szüret, míg másutt az említett Szent Mihálykor (09.29.). Egyre északabbra haladva, ahol a hegyvidékeken tovább kell érnie a fürtöknek, mind később indul a szőlőszedés: a Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (10.15.), Balaton-felvidék és Kőszeg környéke Orsolya (10.21.), az Északi-középhegység Demeter (10.26.), míg Tokaj-Hegyalján a legkésőbb, Simon-Júdás napján (10.28.) veszi kezdetét.

Ahol nagyobb néptömeget megmozgató szüreti felvonulásokat tartottak – általában a szüret utolsó napján, ott különböző szerepköröket is választottak, mint például bíró és bíróné (a legügyesebb szüretelők közül), kisbíró, Tokaj-Hegyalján még „baksus” figurát is vittek a menetben.

Hatvanban, lévén nem jelentős bortermelő vidék, nincs évszázados hagyománya a szüreti báloknak és felvonulásoknak (a nyári aratásinak inkább), az utóbbi években azonban több alkalommal rendeztek, a környékbeli településekhez hasonlatosan ilyen sokadalmakat.

Az alábbi fotó saját néprajzi gyűjteményünkből számazik, hatvani vonatkozással.

A leszüretelt szőlőből készített must kicsik és nagyok kedvence, amelyből a forrás (erjedés) következtében először murci, majd a Szent Márton (11.11.) ünnepére újbor lesz, amelynek csapra verése szintén jeles alkalomnak számít.

Simon Tamás néprajzkutató

Felhasznált irodalom:

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/vii-nepszokas-nephit-nepi-vallasossag-A33C/szokasok-A355/jeles-napok-unnepi-szokasok-A596/oktober-A87D/szuret-A896/

https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szuret

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/sz-73AFD/szuret-73D65/

 

Képek forrásai:

https://www.egrivar.hu/hu/szakmai-munka/kiallitasok/c/az-egri-szuret

https://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index1568.html

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/sz-73AFD/szuret-73D65/