Szent György napja

A gazdasági év tényleges kezdetét évszázadok óta Szent György napjához kötik, amelyet Szelek / Szent György (április) 24.-én ünnepelnek. A lovagok, lovasok, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek, valamint a cserkészek védelmezője.

A 3-4. század fordulóján élt katonaszent, aki vértanúhalált halt megingathatatlan hitéért, már a korai időkben nagy tiszteletnek örvendett, például Szíriában, Egyiptomban és Cipruson. Ennek okán a tizennégy segítő szent egyike, akit a Szent Koronán is ábrázoltak, közvetlenül az angyali seregek vezetője, Mihály arkangyal után. Éppen ezért ünnepe Szent Koronás nap is!

A középkorban igazi kultusz alakult köré a lovagok körében, a sárkány legyőzéséről szóló legendája pedig alapmotívummá vált – gondoljunk például a keresztes háborúkra. Ez a történet azonban inkább szimbolikus jelentésű, a saját magában élő rosszat, a „sötét oldalát”, a világi hívságokat győzte le magában hite által, mintsem külső ellenséget.

Eme jeles naphoz számos néphagyomány is kötődik, amelyek közül talán legismertebb a jószágok kihajtása a legelőre, mégpedig különféle szakrális cselekvésekkel együtt. Ezek célja rontás, a veszteség elhárítása, a szaporaság biztosítása. Ilyenek például a zöld ággal, szentelt ágakkal való megvesszőzés, vagy megfüstölés, esetleg fokhagyma füzér felkötése az istálló ajtóra.

Ezen a napon volt szokás a harmatszedés, amikor fehér lepedővel járták a határt, és az összegyűjtött vizet a tejes/vajas fazékba csavarták, vagy gabonatáblára terítették – mindezt azért, hogy bőséges és szapora legyen a hozam/termés.

Idő és terményjósló nap is volt. Ha például Szent György nap előtt megszólalnak a békák, korai tavasz és nyár várható. Ha előtte napokban menydörgés hallatszik, sok eső és bő termés várható. Ahogyan a mondás is tartja, Szent György után a füvet kalapáccsal sem lehet visszaverni a földbe, Szent Mihály után pedig fogóval sem lehet kihúzni onnan.

Gyakran tartottak ilyenkor határjárást (mint húsvétkor), illetve ekkor újították meg a határjeleket, tisztították ki a kutakat.

Mindezeken felül ezt a napot tekintették alkalmasnak a kukorica, bab, uborka, illetve cirok vetésére.

Az ember, mint a Természet része, ugyanúgy érzi a változásokat, jelesül a tavaszi zsongást, az ébredést, a zöldbe – virágba borulást, az egyre melegebb időt, a több fényt. Vagyis bennünk is megindul az Élet.

 

Simon Tamás néprajzkutató

Felhasznált irodalom:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-gyorgy

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/vii-nepszokas-nephit-nepi-vallasossag-A33C/szokasok-A355/jeles-napok-unnepi-szokasok-A596/aprilis-A6D6/aprilis-24-szent-gyorgy-napja-A6DC/