Hatvan testvérvárosa, Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa. A település egykor Kézdiszék központja volt.

Hatvan városával 1991-től ápol partnerkapcsolatot, a testvérvárosi szerződést egymással 1998-ban kötötték meg. Kézdivásárhely testvérvárosai még az anyaországban a következő települések: Gyöngyös, Nagyatád, Kisvárda, Mezőkövesd, Mezőhegyes, Paks, Szentendre, Budapest VI. kerülete - Terézváros. A magyarországi intézményes kapcsolatain kívül Hatvan hollandiai testvérvárosával, Maassluissal is hasonló partnerségben áll.

A Heves megyei járásszékhely több mint 700 kilométerre és kilencórányi autóútra található Kézdivásárhelytől. A két várost, bár egymástól több száz kilométer választja el, összeköti a magyar identitástudat ápolása és a hagyománytisztelet mellett a megújulásra való törekvés erős érzése is.

A székelyföldi település legjellegzetesebb egysége az egész régióban a főtér, amely napjainkban a Gábor Áron tér elnevezést viseli. Az egykori vásártérnek a szabálytalan trapéz alakú középső része park, a szélein bazaltköves út található. A város főterének nemcsak az alakja egyedi, hanem a közterület segélyező épületek is a magyar történelem gazdag múltjáról mesélnek. A házak között keskeny sikátorok találhatók, ahová belépve az előző század hajnalának ódon hangulatát érezhetjük.

A tér legnagyobb méretű épülte a református templom, amely több mint ezer kálvinista egyközségi tagnak biztosít közös Igehallgatási és imádkozási lehetőséget. A templom orgonáját is helyi orgonaépítő mester készítette a XIX. század közepén.

A közterület névadójának a szobrát, az egészalakos Gábor Áron-szobrot 1971-ben állították fel, amely Oláh Sándor szobrászművész 1942-ben faragott alkotása. Gábor Áron (1814-1849) az erdélyi Háromszék területén az ágyúöntés megszervezője volt a szabadságharc idején. A megfelelő fegyverellátás biztosításával sikerült a magyar csapatok hadászati lehetőségeit jelentősen javítani. Gábor Áron a kökösi csatában hunyt el, 1849. július 2-án. Az „ágyúöntő székely” emlékezete elevenen él az életéhez kapcsolódó helyszíneken. Szobra áll a Kézdivásárhely ódon főterén felállított monumentuma mellett, szülőfalujában, Berecken, emléktáblája van többek között Sepsiszentgyörgyön, Háromszék vármegye egykori székházának falán, amely napjainkban a Bod Péter Megyei Könyvtárnak ad helyet.

A kézdivásárhelyi Gábor Áron tér házain leginkább az érett historizmus stílusjegyeit lehet megfigyelni. Ebben az egész európai kontinensen elterjedt stílusban épült a városi Vigadó épülete is, 1902 és 1903 között, Nagymihály Sándor építész tervei alapján. A Vigadó felépítése mutatta, hogy a XX. század hajnalán a hatezer körüli lakosságszámmal rendelkező városban komoly igény mutatkozott a közművelődési lehetőségek iránt. A Vigadóhoz közel áll Kézdivásárhely Önkormáztatának igazgatási épülete. A városháza eredetileg takarékpénztárnak épült, szecessziós stílusban, 1907-ben. Az egykori banki funkciót nemcsak a főhomlokzat oromzatában elhelyezett magyar nyelvű felirat árulja el, hanem a homlokzat díszítései is, amelyek a takarékosság jelképeit ábrázolják.

A téren a Vigadóval szembeni oldalon áll az Incze László Céhtörténeti Múzeum, amelynek gyűjteménye betekintést enged a látogatóknak a város kézműves iparára és gazdag múltjára.

Millisits Máté,
művészettörténész

Millisits Máté írása mellé ajánljuk Halász Lajos rendező -operatőr Kézdivásárhelyről készített rövid filmetüdjét.