A Hatvan TV Kommentár című műsorában három, kiemelt értékkel bíró Szentírást ismerhetett meg a hatvani televízió húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó adását megtekintő néző.

A régi könyvek közül kettő a református, gönci esperes, Károlyi Gáspár által magyarra fordított Biblia különböző korú kiadásai voltak. A harmadik a Szentírás Káldi György jezsuita által a Vulgáta magyar nyelvre átültetett szövegének egy részét tartalmazta.

A Bibliákat ismertető írásunkban előbb a Károlyi-Biblia első kiadásával, a Vizsolyi Bibliával ismerkedünk meg röviden, majd a két későbbi kiadás egyediségeit figyeljük meg.
Legvégül hazánk korai római katolikus Szentírásának kiadását tekintjük át.

A Vizsolyi Biblia

A Vizsolyi Bibliát 2015 januárjában a hungarikumok közé választották. Az első teljes magyar nyelvű Szentírás-fordítást komoly szakmai érvek alapján emelték a magyarság csúcsteljesítményei közé. Az 1589 és 1590 között kinyomtatott Biblia már több mint négy évszázad óta összekötő kapocs a magyar protestantizmus felekezetei között. A fordító iránti tisztelet országhatárokon átível, Károlyi Gáspár neve, Kárpát-medence-szerte az alázatos, önfeláldozó lelkipásztor mintaképe.

1590. július 20-án fejeződött be a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Vizsolyban a XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Bibliának a kinyomtatása. Vizsoly a mai napig nevezetes arról, hogy itt látott napvilágot nyomtatott formában az első teljes magyar nyelvű Biblia. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról Károlyi-Bibliának is nevezik. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A nyomtatás fáradtságos munkáját Vizsolyban a lengyel Mantskovit (vagy Mantskovits) Bálint végezte.

A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem. A főúr ezzel a tettével megalapozta a Rákóczi család Bibliaszeretetét és a magyar kultúra támogatásával későbbi generációk számára példaként szolgált.

A Biblia fordítói közül egyet ismerünk biztosan, Károlyi Gáspár református esperes gönci lelkészt. Az Újszövetség egységes nyelvezetéből valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károlyi fordította le. A Biblia címlapján nem szerepel a neve, de az előszóból kiderül, hogy a fordításon kívül, melyet nem egyedül végzett, Ő készítette el a lapszéli jegyzeteket és a fejezetek összefoglalóit, ún. „summáit”.

A fordítás elkészültét hosszú évek munkája előzte meg. A kérdésre, hogy kik lehettek a fordító-társak, a Szenci Molnár Albert által 1608-ban kiadott Hanaui Biblia ajánlásában található eligazítás: „Magyarországi Anya Szent Egyháznac Elöljáró Tanítói” voltak. Feltehetően külföldi egyetemen végzett, vezető tisztséget viselő, illetve kiemelkedő fontosságú helyen szolgáló prédikátorokról van szó.

A Vizsolyi Biblia nyitólapján a címfelirat mellett Magyarország griffmadarak által közrefogott címere szerepel.

Ezt követi Károlyi Gáspár Elöljáró beszéde, majd az ószövetségi könyvek, melyeket két nagyobb egységbe szerkesztettek, s önálló címlap választja el őket egymástól.

Az Újszövetség címlapjának kezdő szavai: ''A mi Urunk Jézus Krisztusnak Új Testamentoma'', alatt nyomdászjelvény látható.

Károlyi Gáspár az egyes fejezetek elé tartalmi összefoglalásokat készített, a nehezebb részeket megmagyarázta, gyakran az egyik bibliai részt egy másikkal világította meg, és könnyen érthető példákkal szemléltette.

A Biblia 2412 oldalas. A mintegy hat kilogramm súlyú könyv két kötetben, nyolcszáz példányban jelent meg.

Szenci Molnár Albert (1574-1634) a legszükségesebb javításokat elvégezte a Károlyi-Biblia következő két újrakiadásakor, amely előbb 1608-ban Hanauban, majd 1612-ben Openheimben jelent meg, a Vizsolyi Biblia 800 körüli példányszámánál, majd kétszer akkora mennyiségben, 1500-1500 példányban. A XVII. század középső időszaka nem kedvezett a magyar nyelvű protestáns bibliakiadásoknak. A Károlyi-Biblia negyedik kiadása Amsterdamban 1645-ben jelent meg, amelyben a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt a holland nyomdász, Johann Jansson számos hibát vétett, így ebben a kiadásban az előzőekhez képest több „javítanivaló” maradt.

A nyelvészetileg és fordítástechnikailag is helyes magyar nyelvű Biblia előállítása céljából érkezett Erdélyből Hollandiába Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702). A fiatal nagyenyedi tanárt az erdélyi református püspök küldte ki, hogy egy új, szakszerű Biblia nyomtatását irányítsa. Misztótfalusi Németalföldön előbb több holland nyomdász családnál kitanulta a könyvnyomtatáshoz kapcsolódó mesterségek korabeli „technikai fogásait”. Pár éven belül az erdélyi fiatalember lett Hollandia egyik legkeresettebb nyomdásza, akitől még XI. Ince pápa is rendelt nyomtatványt. Misztótfalusi 1685-re készítette el az aranyozott lapszélű „Aranyas Bibliáját”, amelyben az addigi öt magyar református bibliakiadás hiányosságait igazította ki.

A Kasseli Biblia

A következő magyar nyelvű Szentírás-kiadás már nem Németalföldön, hanem a Német-Római Császárság területén jelent meg 1704-ben. Az egyháztörténeti kutatás Kasseli (Casseli) Bibliának nevezi, de gondos utánajárással megállapítható, hogy Nürnbergben készítették.

A Szentírás 1492 oldalán az Ó- és Újtestamentum könyvei mellett a protestáns egyházak által apokrifnek nyilvánított könyvek és iratok és a zsoltárok is teljes közléssel jelentek meg. A Kasseli Biblia végén a szentírási szöveget követi a Szenci Molnár Albert által 1606-ban lefordított 150 genfi zsoltár szövege, a hozzájuk tartozó kottákkal együtt.

A Kommentár című műsorban nem az 1704-ben kiadott Szentírást, hanem annak a száz évvel későbbi kiadását ismerhette meg az adást megtekintő hatvani polgár.

A Biblia címlapján a következő felirat olvasható:

Szent Biblia, az-az: Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás. Magyar nyelvre fordíttatott Károli Gáspár által. És mostan nyoltzadszor e’ nagyobb formában vitettetvén a’ Frantziai nótákra rendelt ’Sóltár Könyvvel egygyűtt ki-botsáttatott a’ Kasseli 1704-dik esztendőben nyomtatott példa szerént.
Po’sonyban és Pesten Füskuti Landerer Mihály K. Priv. Nemz. Könyv-nyomtató’ és Könyv-áros’ betüivel, és költségével, 1804.

Ravasz László református püspök Bibliája

Ravasz László (1882-1975) a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökeként a Vizsolyi Biblia megjelenésének 350. évfordulóján rendezett központi ünnepségen a következő szavakkal méltatta a magyar nyelvű Szentírást:

„Az a tény, hogy egy nép életében s éppen a magyar nép életében, a Biblia lefordítás révén élő könyv, a nép könyvévé lett, éppen olyan jelképes belekapcsolódást jelent az egyetemes nyugat-európai műveltségbe, mint amilyet Szent István a magyar nép megkeresztelésével hajtott végre."

Ravasz László életének utolsó időszakában Leányfalun a Károlyi-Biblia újszövetségi részének revideált fordítását készítette el, mely elsőként 1971-ben, az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg.

A Hatvan TV Kommentár című műsorában bemutatott Bibliát Ravasz László a Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség presbitériumától (vezetőségétől) kapta ajándékba hetvenedik születésnapja. A Szentírás Szacsvay Éva néprajzkutatónak, a püspök unokájának tulajdona, aki 2015-ben adta kölcsön Millisits Máténak, hogy azt az általa rendezett, a teljes Kárpát-medencét átfogó bibliakiadásokat feldolgozó kiállításán be tudja mutatni. Remélhetőleg a világjárvány elmúltával a hatvani közönség is megismerheti a Hatvany Lajos Múzeumnak az elkövetkező években megrendezendő egyik tárlatán.

 

 

A Káldi Biblia IV. kötet 1836-ból

Káldi György (1773-1634) jezsuita szerzetes fáradtságos munkával 1626-ra készítette el az első, teljes magyar nyelvű római katolikus Biblia-fordítást. Munkáját Szent Jeromos latin nyelvű Szentírás-fordítása alapján végezte. A XVI. század közepén tartott tridenti zsinat a Jeromos-féle Vulgátát fogadta el egyedüli hiteles Szent Szövegnek. A Káldi Bibliát a XVIII. században kétszer adták ki újra.

Mind a két kiadás az eredeti 1626-os könyv nagyméretű, impozáns megjelenését követte.

A XIX. század első felében Szepesy Ignác (1780-1838) pécsi megyéspüspök adta ki Pozsonyban, a korábbi kiadásoknál kisebb méretben és több kötetre bontva.

A műsorban is látható kötet a Biblia Ószövetségi részének 4. kötete volt

A címlapján az alábbi felirat olvasható:

SZENT IRÁS/ vagy is/ Az Ó Szövetségnek/ SZENT KÖNYVEI,/ Magyarúl/ Káldi György után/ A közönséges Diák forditásból az eredeti Betűre/ is figyelmezve/ Jegyzetekkel./ IV. Kötet./
A Próféták Jövendölési, s a Makkabéusok/ tzimű két könyv.
Négyesi/BÁRÓ SZEPESY IGNÁTZ/ PÉTSI Püspöknek/
Felügyelése alatt./
Posonyban,/ Belnay’ örököseinek betűivel./ 1836

Millisits Máté,
művészettörténész