Harmath László építészmérnök cikke, a hatvani malom átépítéséről, új műszaki megoldásokról és a dolgozók jogos büszkeségéről. Megjelent a MSZMP Heves Megyei bizottságának és a Megyei Tanács napilapjában (Népújság, 1961. március 8.)

A brüsszeli világkiállításon és egyéb nemzetközi bemutatókon igen nagy sikereket értek el a magyar malomipari gépek. A külföldi érdeklődésre szükségesnek látszott működésüket rendszeresen termelő üzemben is bemutatni. Pénzügyi kötöttségek miatt új épületek létesítésére nem kerülhetett sor, ezért, valamint a Budapestről való kedvező megközelítési lehetőségek miatt, a hatvani régi malom átépítését határozták el az illetékesek.

A hatvani malom

A hatvani malom építészeti terveit a Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda készítette. Az épület a főutcán áll. A belső üzemmenetnek megfelelően, a réginél magasabb elrendezésre volt szükség, míg alapterületben csak az egyharmadát igényelte.

A külső alakjának illeszkedni kellett a környezetbe, ezért a házsor végén jelentkező nagyobb magasságot ferde tetőidommal képeztük ki, ami tetszetős külsőt és jó átmenetet biztosított az alacsonyabb épületsor felé. Figyelembe vettük a mellette álló egyemeletes raktár és az egész utcasor — a szemben levő oldallal azonos — rövid időn belül megvalósuló magasítását, ami után még jobban érvényesül az új malom homlokzati tömege.

A régi épület helyén folyt régen a Zagyva folyó tekergős ága, s rajta vízimalom működött. Az építés során előkerültek a vízterelő csatornák cölöp- és farészei.

A hordalékos talaj következtében különleges alapozás készült. Hat vasbeton kútköpenyt süllyesztettek le a hord- képes talajig, s ezekre állították, az utca síkja fölé 18 méterrel emelkedő falakat, a régi épületen belül. A múltban a malmok belső részeit és sok csövét fából készítették.

Most vasbetongerendákat alkalmaztunk és fémcsöveket szereltek be, s ezáltal az eddigi nagy tűzveszélyt lecsökkentették.

Az üzemet a legkorszerűbb, kizárólag magyar gyártmányú gépekkel szerelték fel.

Legismertebb a Rajkai gabonaszeletelő, melynek révén gazdaságosabban fehérebb liszt készül. A gabona és liszt mozgatását sűrített levegő végzi, s mindez látható, üvegcsöveken kísérhető figyelemmel. Az üzem működését egy kapcsolóasztalról ellenőrzik és irányítják jelzőlámpákkal és távkapcsolókkal. A nagy ablakokkal megvilágított helyiségekben mindenfelé rend és tisztaság látható.

Sok érdeklődő csoportnak mutatták meg az üzemet, jogos büszkeséggel a malom dolgozói, akik meggyőződhettek róla, hogy napjaink igényeinek megfelelően, külsejében tetszetős, a környezetbe jól illeszkedik, az épületi beosztása a rendeltetéséhez igazodik, belül világos, egészséges épület, és korszerű berendezések együtt könnyebbé és kellemesebbé teszik a dolgozók munkáját.

Harmath László,

építészmérnök

A hatvani malom az 1962. novemberi filmhíradóban is szerepelt. Az adás egy részlete ide kattintva elérhető.