Legány Ödön 1876. március 8-án, Kassán született. Magyaróváron végezte a Magyar Királyi Gazdasági Akadémiát, amelyet 1898-ban fejezett be. A diplomája megszerzése után két évig gróf Károlyi Sándor fóti uradalmában dolgozott.

Tanársegédként 1900-tól alma materében, a Magyaróvári Gazdasági Akadémián a növénytermesztési tanszéken tanársegédként dolgozott. E Cserháti Sándor (1852-1909) professzor által vezetett tanszéken elsősorban növénytermesztési kísérleteket végeztek. Legány Ödön munkája során egyre nagyobb figyelmet fordított a növénynemesítési kísérletekre, 1903-ban már több növénnyel, többek között cukorrépával és rozzsal folytatott növénynemesítési kísérleteket.

A mezőgazdasági akadémián 1908-tól 1918-ig a növénynemesítés tanszék tanára volt. Moson megyei tanársága alatt, 1908-ban, meghívást kapott a Hatvani Cukorgyár Rt. nagyteleki növénynemesítő telepének vezetésére.

Legány Ödön a telep átszervezése következtében létrehozott Hatvani Növénynemesítő Rt. vezérigazgatója lett 1918 októberében, ahol vezérigazgatóként 1942-ig dolgozott. Az általa nemesített búzát „Hatvani búzának” nevezték, a törzskönyvi száma 5612.

Ezenkívül a lencsebükköny mellett több takarmánynövény is viseli a nevét. A Vicia Lens Legnagiana elnevezéssel Legány Ödön nevét kapta a lencsebükköny, a lencse és a közönséges tavaszi bükköny természetes hibridje. A növény alaktanilag a bükkönyhöz hasonlít, magja inkább a lencséhez, de annál domborúbb, keserűbb. Száraz fekvésben helyettesítheti a bükkönyt.
Munkásságának elismeréseként 1938-ban Legány Ödön gazdasági főtanácsosi címet kapott. Szakmai érdekvédelmi tevékenysége országos jelentőségű volt, létrehozta a Növénynemesítők Egyesületét. A nagytelki részvénytársaságot 1942-ben állami kezelésbe vették, az így létrehozott gazdaságot vezette haláláig, 1944. augusztus 14-ig. Legány Ödönt, megadva neki a méltó végtisztességet, a hatvani evangélikus templomban ravatalozták fel. Sírja az óhatvani temetőben található.

Hatvanban, az újhatvani városrészben, nevét utca hordozza, az evangélikus templom főhomlokzatán kerámiából készített domborművet helyeztek el 2001-ben, amely Tuzson Eszter iparművész munkája. A híres növénynemesítőt profilból ábrázoló táblán az alábbi felirat olvasható: ”LEGÁNY ÖDÖN 1876-1944/ AZ ÁLDOTT MEGVETŐ EMLÉKÉRE/ ÁLLITTATTA HATVANI EVANGÉLIKUS EGYÜLEKEZET ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT”

Legány Ödön, aktívan, önálló szervezőként fontos szerepet vállalt a Hatvani Evangélikus Egyházközség megszervezésében és templomának felépítésében. Ő volt az önállóvá vált egyházközség első felügyelője, 1936-tól haláláig, 1944-ig. A szerveződő gyülekezetben folytatott munkássága is hozzájárult a hatvani evangélikus templom felépüléséhez.

A hatvani evangélikus templom

Hatvan legfiatalabb szakrális épületét, az újhatvani városrészben, az egykori Cserkész, a mai Híd utcában álló evangélikus templomot, 1935-ben szentelték fel. A templomépítéshez szükséges pénz összegyűjtése Sztehlo Gábor (1909-1974) lelkipásztor érdeme, aki a teológusi diplomaszerzést követő finnországi tanulmányútján szerzett közösségszervező tapasztalatokat felhasználta 1934 és 1935 között, a Hatvani Evangélikus Missziói Egyházközség építése érdekében végzett munkájában.

A templomot Sándy Gyula (1868-1953) tervezte, aki a XX. század első felének legtöbb protestáns épületét megálmodó építésze volt. A hatvani temploma volt a huszadik evangélikus templom életművében, amelyet még számos kisebb és nagyobb Istenháza követett alkotói működése során.

A templom építése csak pár hónapot vett igénybe, az 1935-ben induló építkezés gyors befejezésének gyümölcseként szeptemberben Raffay Sándor, a Bányai Evangélikus Egyházkerület püspöke, felszentelte a templomot. Az országos protestáns hetilap ezekkel a szavakkal közölt tudósítást az ünnepi alkalomról:

„A hatvani missziói egyház, melyet 1934. január hó l-jén indított a szervezkedés útjára egyetemes egyházunk, másfél esztendő alatt templomot épített s az építést tartozás nélkül befejezte. A missziói egyház buzgó es áldozatkész tagjai, valamint fiatal lelkészük, Sztehlo Gábor, e rövid idő alatti templomépítéssel döntő bizonyságot adtak arra, hogy mennyi erő és buzgóság rejtőzködik a szórványok népében, mint evang. egyházunk felhasználatlan kincse. A felszentelés szeptember elsején történt. A szent szolgálatot végző D. D. Raffay Sándor bányakerületi püspök Salamon király imájának felolvasása után V. Mózes 12.11. v. alapján íródott beszédet, majd emelkedett szavakkal felszentelte a templomot es az új harangot is: A helyi lelkész igehirdetése után Chugyik Pál esperes befejező oltári szolgálata következett s a püspök áldásával fejeződött be az istentisztelet. A közgyűlésen elsőnek D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő szólalt fel, aki meleg 'szavakkal üdvözölte a hatvani egyházat szép munkája és örömünnepe alkalmából. A világi és egyházi hatóságok és egyesületek, valamint a testvéregyházak üdvözlő szavai után D. Raffay Sándor válaszolt az üdvözlő szavakra, hithűségre, buzgóságra és egyetértésre intvén mindenkit. - A szép templom Sándy Gyula műegyetemi tanár tervei szerint készült, akinek ez már huszadik temploma.”

A hatvani evangélikus templom főhomlokzati falán 1995-ben Sztehlo Gábor, majd 2001-ben Legány Ödön emléktábláját avatták fel.

Hatvan városában napjainkban mindkét jelentős, értékteremtő személyiségről közterületet neveztek el.

A cikk összeállítása során nyújtott segítséget köszönjük Legány Miklósnak, Legány Ödön unokájának! 

Millisits Máté,

művészettörténész