Időszaki kiállításunk egy szomszédos település, Jászfényszaru kutatásának új eredményeit mutatja be két termen keresztül. Jászfényszaru a Jászság egyik legjobban kutatott települése, mégis a városunk létrejöttéről meglehetősen csekély ismeretekkel rendelkeztünk.
Ezt jelzi, hogy a Jászfényszaruval kapcsolatos első ismert írásos említés is csak 1433-ból ismert Fewenzarw alakban.
Az elmúlt évek kutatásai nyomán viszont kiderült, hogy a közvélekedéssel ellentétben Jászfényszaru középkori előzménye nem a város mai belterületén fekszik. Sőt legrégebbi és legértékesebb épületünk a templom sem középkori eredetű, hanem ténylegesen 1702-ben épült.
Éppen ezért a Honismereti szakkör tagjaival 2024-ben terepbejárás-sorozatot végeztünk, amely során nagyszámú leletanyagot tudtunk begyűjteni és előkerülési helyüket koordinátákkal rögzíteni. A kutatások során egyértelművé vált, hogy a középkori Fényszaru közvetlenül a Zagyva mellett helyezkedett el. Az előkerült leletanyag alapján III. Béla király (1172‒1196) idején, tehát a XII. században már létezhetett a település.
Az Árpád-kori Fényszaru minden bizonnyal a Tatárjárás során elpusztulhatott és ezt követően csak a XIV. század közepén I. (Nagy) Lajos (1342‒1382) király uralkodása alatt népesült be, immár jászokkal. Az előkerült leletanyag alapján egy viszonylag szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező közösséget tár elénk. Ugyanakkor a település fejlődésére utal az a történeti adat, hogy feltehetően a XVI. század elejére a falu Nagyfényszaru és Kisfényszaru településekre bomlott. A török korban viszont pontosan nem ismert körülmények hatására 1555-re már mindkét településrész elpusztult.
Jászfényszaru újraalakulásakor, 1632-ben pedig már nem a régi Zagyva melletti területen, hanem attól mintegy 1500 méterrel távolabb, a Zagyvától jobban védett és magasabban fekvő területen jött létre. A terepbejárások eredményeként a Honismereti szakkör tagjai több korszak emlékeit lelték meg az őskortól egészen a XX. századig, melyeket e kiállítás keretein belül ismerhet meg a közönség.
A tárlat 2025. május 3-ig tekinthető meg a Hatvany Lajos Múzeumban.
Kiállítási fotók: Ocsovai Zoltán
    
|